Németország úgy vezetett be útdíjat, hogy az ott bejegyzett autók tulajdonosai levonhatják az összeget a gépjármű után fizetendő adóból. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak a külföldi autósok fizetnek díjat, ami az uniós jog által tiltott diszkrimináció. A németekkel szembeni kivételezés mellett Brüsszel azt is kifogásolja, hogy a jellemzően külföldiek által vásárolt, rövid időre szóló matricák ára szerinte aránytalanul magas.
A tervet 2013-ban jelentették be, főleg Bajorország konzervatív vezetésének szorgalmazására. A politikai cél pedig deklaráltan az volt, hogy a Németországon nagy számban átutazó külföldi autósok is járuljanak hozzá az egyébként mostanáig teljesen ingyenes német autópálya-hálózat fenntartásához.
Brüsszel már akkor jelezte, hogy ha ez ebben a formában valósul meg, akkor ütközni fog az uniós joggal. Most, hogy a törvényt ki is hirdették, a testület sajnálattal vette tudomásul, hogy fő aggályait nem sikerült orvosolni. A bizottság álláspontja az, hogy az új útdíjfizetési rendszer, amelyet időnként a külföldiek díjának is neveznek, nagyobb terhet ró az uniós külföldiekre, mint a németekre - állapítja meg a brüsszeli testület, emlékeztetve, hogy Ausztriában és Szlovéniában is sikerült olyan rendszert kialakítani, amely végül nem tartalmaz ilyen diszkriminatív előírást.
Egy neve mellőzését kérő forrás korábban azt is elmondta, hogy a bizottság azt szeretné, ha Németország olyan autópályadíjat vezetne be, amely más országok számára is példaként szolgálhat. A forrás úgy vélekedett, hogy például az áthaladó autósok által használt autópályákat fizetőssé lehetne tenni, miközben a jellemzően a helyiek által ingázásra használt városkörnyéki szakaszokat és elkerülő utakat nem tennék díjkötelessé.