Borítékolhatóan heves tiltakozást fog kiváltani egyes európai uniós kormányok részéről, ezen belül a komolyan vehetők közül a londoni vezetés részéről a menekültek kezelésével kapcsolatban készült új brüsszeli javaslat - derül ki a Financial Times (FT) cikkéből. Az Európai Bizottság ugyanis a menekültkérelmek centralizált kezelését javasolja a bevándorlási politika és szabályrendszer gyökeres átalakításán belül.

Az FT rögtön megjegyzi, hogy az újabb központosító törekvés felszíthatja Nagy-Britanniában a függetlenségpárti hangulatot néhány hónappal az ország uniós kiválásáról szóló, június végi népszavazás előtt. Az, hogy az Európai Bizottság mégis előáll a javaslattal, azt bizonyítja, hogy a bevándorlással kapcsolatos európai félelmek felülírják a Brexit miatt érzett aggódást.

Megroggyant a rendszer

A jelenlegi helyzetben az úgynevezett dublini szabályok szerint minden érkezőnek abban az országban kell benyújtania a menekültstátus iránti kérelmét, amelyben először az EU területére lépett. Ez különösen nagy terhet ró a két frontországra, Görögországra és Olaszországra, miközben másokat elszigetel a bevándorlókkal kapcsolatos gondoktól.

A dublini rendszer azonban megroggyant, amikor Angele Merkel kancellár tavaly úgy döntött, hogy nem ragaszkodik az abból fakadó szabályok alkalmazásához. Ez volt az a nyilatkozat, amely jelezte, hogy Németország befogadja azokat is, akik fél Európát átszelve - a menekültkérelem benyújtását és az azzal kapcsolatos döntés megvárását elmulasztva - átlépik a német határt.

Merkel ezzel megnyitotta a kaput az országba 2015-ben érkező 1,2 millió bevándorló előtt.

Az alternatíva

Az FT kezébe került tervezet szerint Brüsszel azt javasolja, hogy minden menekültkérelmet az European Asylum Support Office bíráljon el. Ez jelenleg egy tanácsadó szervezet, amely - ha a kezdeményezést elfogadják a tagállamok - hatósággá válna. Ennek megfelelően két lehetőség közül választhatnak az európai vezetők.

Az egyik - amely tehát alapjaiban szabná át az érvényben lévő jogi kereteket - a közös rendszer, amelynek eredményeként a menekültstátust kérőket egy kvótarendszer alapján szétszórnák az EU-ban, függetlenül attól, hol lépték át az unió határát.

A másik a jelenlegi státus quo fenntartása lenne, azzal a kitétellel, hogy a hirtelen megugró belépők miatt túlterhelt országokat tehermentesítenék.

Pont most?

Nagy-Britannia sajátos helyzetben van a változtatással kapcsolatban. Egy korábbi megállapodás alapján joga van kivonnia magát az EU közös jogi szabályozásai aló, ezért az új rendszerhez sem kellene csatlakoznia. Ugyanakkor ellenérzést válthat ki a brit közvéleményben, hogy Brüsszel a menekültek közös kezelésével további hatáskört vonna el a tagállamoktól.

Nagy-Britannia a dublini rendszer alá sem sorolt be, ami lehetővé tette, hogy 2003-tól 12 ezer menekültstátust kérő személyt átküldjenek az EU más országaiba. Az EU-pártiak nyilván nehezen tudnák megmagyarázni a szavazóknak, hogy ezt a lehetőséget éppen most veszítheti el az országuk, ha megváltozna a dublini szabályozás.