Az Európai Bizottság szerdán ismertette a gazdasági és monetáris unió elmélyítésére irányuló ütemtervet, amelynek keretében konkrét, végrehajtandó lépéseket is meghatároz a következő 18 hónapra. Az elsődleges cél, hogy 2025-ig egységesebbé, hatékonyabbá és demokratikusan elszámoltathatóbbá váljon az európai gazdasági és monetáris unió - mondta Vladis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnöke. Az alelnök ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a következő 18 hónapot arra kell használni, hogy megtegyük a vezetői ütemtervben elfogadott, szükséges lépéseket.

A brüsszeli testület közleménye egy friss Eurobarometer felmérésre hivatkozva megjegyzi, hogy az eurózóna tagállamok polgárainak 64 százaléka jó dolognak tartja az eurót a saját hazája számára.

Kapcsolódó

A gazdasági és monetáris unió elmélyítése olyan eszköz, amely a munkahelyteremtés, a növekedés, a beruházások, a társadalmi igazságosság és a makrogazdasági stabilitás célját szolgálja. A közös valuta védelmet és lehetőségeket kínál az európaiaknak, az erős és stabil euróövezet pedig nélkülözhetetlen mind a tagállamok, mind pedig az EU egésze számára - indokolja a lépéseket az Európai Bizottság.

A testület közleményében ugyanakkor azt is megjegyzi: az Európát sújtó gazdasági és pénzügyi válság nem az euróövezetből indult ki, de napvilágra hozta annak néhány intézményi gyengeségét. Bár az elmúlt években fontos lépések történtek a gazdasági és monetáris unió megerősítésére, az építmény még nem teljes. A szerdán kihirdetett útiterv a még meglevő kihívásokat figyelembe véve határozza meg az előrelépés útját.

A szerdán prezentált csomag négy kulcsintézkedést foglal magába:

1. Az Európai Valutaalap (EMF) létrehozása. A javasolt Valutaalap az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) - ami jelentős szerepet játszott az eurózóna stabilitásának megőrzésében, azzal, hogy segített a tagállamoknak fenntartani vagy megújítani az államkötvénypiacokhoz való hozzáférésüket - már bejáratódott szerkezetére épül, és az EU jogrendjébe illeszkedik. Az EMF lényegében megőrzi az ESM jelenlegi pénzügyi és intézményi struktúráját, és továbbra is biztosítja a nemzeti parlamentek szerepét a folyamatban. Ily módon továbbra is segítséget nyújt a pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamok számára.

Emellett az EMF közös védőhálót kínál az Egységes Szanálási Alap számára, végső hitelezőként működik majd a bajba jutott bankok rendezett szanálása érdekében. A sürgős esetekben gyorsabb lesz a döntéshozatal és közvetlenebb lesz a részvétel a pénzügyi támogatási programok irányításában - olvasható a testület közleményében.

A bizottság reményei szerint idővel az Európai Valutaalap új pénzügyi eszközöket is kidolgozhat, például egy esetleges stabilizációs funkció támogatására. Az Európai Parlament és a Tanács felkérést kap, hogy 2019 közepéig fogadják el e jogalkotási javaslatot - derül ki a közleményből.

2. A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződésnek az uniós jog kereteibe való integrálása, a Stabilitási és Növekedési Paktumban biztosított rugalmasság figyelembe vételével. Az Európai Bizottság emlékeztet, hogy 2012-ben a 25 aláíró tagállam jogi kötelezettséget vállalt arra, hogy a szerződés hatálybalépését követően öt éven belül (2018. január 1-ig) beépíti a szerződés lényegi rendelkezéseit az uniós jogba. Ez a javaslat az uniós jogba foglalja a szerződés legfontosabb elemeit, hozzájárul a hatékony nemzeti szintű fiskális keretrendszerek kialakításához, és teljes mértékben összhangban van a meglévő szabályokkal. Ezt a javaslatot is 2019 közepéig kellene elfogadnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

3. Az uniós jog keretein belül új költségvetési eszközök létrehozása a bizottság az euróövezet stabilitása érdekében. A javaslat négy konkrét funkciót tárgyal:

  • a tagállamok strukturális reformjainak végrehajtását segítő eszközt, valamint - tagállami kérésre - technikai segítségnyújtást;
  • a még nem euróövezeti tagállamok számára dedikált, a csatlakozást elősegítő eszközt;
  • a bankunió számára védőhálóként szolgáló Európai Valutaalap/Európai Stabilitási Mechanizmust, amelyet 2018 közepéig kell elfogadni, és 2019-re beindítani;
  • valamint a stabilizációs funkciót, amely jelentős aszimmetrikus sokkok esetén segítene fenntartani a beruházási aktivitást.

A közleményből kiderül, hogy a bizottság 2018 májusában a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre (MFF) vonatkozó javaslatai részeként terjeszti elő a szükséges konkrét kezdeményezéseket, az Európai Parlament és a Tanács pedig ezt követően kap felkérést arra, hogy 2019 közepéig fogadják el e javaslatokat.

A mézesmadzag

A 2018-2020 közötti időszakra vonatkozóan a bizottság a strukturális reformokat támogató program (SRSP) megerősítését javasolja. Egyrészt egy pilot időszak keretében tesztelnék azokat a reformok végrehajtását segítő eszközök ötleteit, amelyek megvalósítása érdekében a bizottság az európai strukturális és beruházási alapokra (ESIF) vonatkozó rendelet módosítását javasolja. Ez tenné lehetővé, hogy a tagállamok az alap teljesítéshez kötött tartalékainak egy részét a jóváhagyott reformokra használhassák fel. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezt a javaslatot 2018-ban kellene elfogadnia.

Mi az az SRSP?

Az SRSP-ről 2017 elején született döntés az Európai Parlament és a Tanács egyetértésével. Ez mára már egy teljesen működőképes eszköz, melynek célja, hogy tagállamokra szabott technikai segítséggel finanszírozza az országok reformterveinek végrehajtását. Ezt a támogatást minden EU-tagállam igényelheti, kereslet által vezérelt és nem szükséges hozzá társfinanszírozás.

Másrészt az Európai Bizottság az eurózónához csatlakozni kívánó tagállamok számára a rendelkezésre álló technikai támogatást is erősítené. Utóbbi két ügyre az EB megduplázná a nemrég felállított az SRSP keretében rendelkezésre álló összeget, ami 2020-ig 300 millió eurót jelentene.

A bizottság háttéranyaga kiemeli, hogy a csatlakozáshoz nyújtott segítség nem változtat az euró bevezetésének formális folyamatán, azaz a bevezetéshez szükséges kritériumokat továbbra is teljesítenie kell a valutaövezetbe belépni kívánó tagállamnak.

4. Az európai gazdasági és pénzügyminiszter lehetséges feladatkörei. A bizottság javaslata szerint a miniszter a bizottság alelnöke és az eurócsoport elnöke lenne, ahogy ennek lehetőségét a jelenlegi EU-Szerződések biztosítják. Ez az új tisztség a bizottság véleménye szerint erősítené az EU és az euróövezet gazdaságpolitikájának egységességét, hatékonyságát, átláthatóságát és demokratikus elszámoltathatóságát, a nemzeti hatáskörök maradéktalan tiszteletben tartása mellett. Amennyiben 2019 közepéig sikerül megállapodni a miniszter szerepéről, akkor a következő bizottság már ezzel a hivatallal együtt állhatna fel. Az eurócsoport ezt követően határozhatna arról, hogy a minisztert két egymást követő hivatali időszakra elnökévé választja-e, a két tisztség összehangolása érdekében.

A "visszautasíthatatlan ajánlat"

Bár a fent felvázolt elemek az eurózóna tagállamaira vonatkoznak elsősorban, de Dombrovskis kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy ezek az eszközök a nem euróövezeti tagok előtt is nyitva állnak. Az alelnök szerint az eurózóna bővítését illetően az Európai Bizottág egy proaktívabb pozíciót vesz fel azzal, hogy segítséget ajánl fel a valuaövezethez csatlakozni akaró tagok számára. Ezzel a bizottság a segítő szándékát akaja mutatni a csatlakozó országok felé, hogy biztosak lehessenek benne, jól felkészülnek a tagságra és prosperálni is tudnak az eurózónán belül.

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy erőszakkal vinnék be a nem tagokat a valutaunióba - hangsúlyozta Dombrovskis. Ez egy szerződésben lefektetett kötelezettség, amely nem határoz meg szigorú határidőt, tehát lehetőséget hagy a tagállamoknak arra, hogy megválasszák, mikor akarnak csatlakozni az eurózónához - magyarázta.

Pierre Moscovici, aki korábban kijelentette, hogy a nem eurózóna tagonak egy "visszautasíthatatlan ajánlatot" tesznek, e kijelentését kérdésre válaszolva annyiban finomította, hogy ezt ugyan az egyik kedvenc filmjére, a Keresztapára utalva mondta, de természetesen nem abban az értelemben értette, ahogy a maffia használja, hanem arra gondolt, hogy ez "csak egy jó ajánlat", egy olyan ajánlat, amely olyan lehetőségeket rejt magában, amit meg lehet ragadni.

És persze senkit sem kényszerítenek arra, hogy lépjen be az EMU-ba - csatlakozott Dombrovskis kijelentéséhez. Ez inkább egy segítség felajánlása azok számára, akik csatlakozni akarnak.

A kép forrása: Shutterstock.