Németországnak kétszer annyit kellene befizetnie a közös uniós költségvetésbe, mint eddig - derül ki a brüsszeli tervek első változatából a Financial Times információi szerint. Ez azt jelenti, hogy a 2020-as 15 milliárd euróról (ezt a paksi bővítésre adott orosz hitel másfélszerese) 2027-re, a következő hétéves költségvetés végére 33 milliárdra nőne a hozzájárulása. A második legnagyobb áldozatot Hollandiának kellene hoznia, amely másfélszeres növekedéssel (5 milliárdról 7,5 milliárd euróra) nézne szembe. A növekedés legfőbb oka, hogy kiesik az Egyesült Királyság befizetése, amit pótolni kellene.

Franciaországnak, amely szintén nettó befizető, kevésbé drámai növekedéssel kellene szembe néznie, 7,5 milliárd euróról 10 milliárdra menne fel a hozzájárulása az EU-s büdzséhez. Párizs azon nyer, hogy más nettó befizetők kevesebbet kapnak vissza. Angela Merkel kancellár - nem meglepő módon - kifogásolja ezt, mint mondta: a német kormány nem fog elfogadni olyan költségvetést, amely a visszatérítésekben hátrányosan érinti Németországot. A németek jelenleg is a legnagyobb nettó befizetők.

Kapcsolódó

Ez lenne a terv

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a hosszú távú uniós költségvetés érje el az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,11 százalékát. A brüsszeli testület szerint így lehetne betömni az a brit kilépés miatt keletkező lyukat, továbbá kellő forrást teremteni a klímavédelemre és az EU határőrizetének megerősítésére. A következő büdzsé a 2021-2027 közti időszakra szól. Az úgynevezett öt takarékos országnak (Németország, Hollandia, Ausztria, Dánia és Svédország) nem kellene nagyobb összeget befizetnie a GNI-je egy százalékánál, ám a visszatérítéseknél rosszul járnának. Ebből fakadna a szerintük aránytalanul nettó nagy növekedés.

Egy uniós diplomata úgy fogalmazott, hogy a takarékos öt tagállamnak azzal kellene számolnia, hogy saját hazai költségvetésében több milliárd eurót el kellene vonnia az egészségügyi és más kiadásokból - erre azonban nincs esély. Nincs az a nemzeti parlament, amely ebbe belemenne. Így aztán, amikor a jövő év elején elkezdődik az uniós büdzsé vitája, igen éles vita várható. Emmanuel Macron francia elnök arra figyelmeztetett, hogy a GNI egy százaléka körüli befizetés a közös költségvetésbe nem elegendő ahhoz, hogy az EU regionális hatalommá emelkedhessen a világban.

Mentegetőznek

A bizottság azt állítja, hogy a nettó hozzájárulások számításánál figyelembe vették, mit ad és mit kap egy-egy ország. Mina Andreevea, az Európai Bizottság szóvivője szerint relatív gazdagságukhoz képest nem járnak rosszul a nettó befizető országok, ugyanis lényegében ugyanannyival részesednek a befizetésekből, mint a szegényebbek. A "takarékos öt" a GNI-jének 0,91 százalékát tolná be a közösbe 2021 és 2027 között, míg a többi 22 tagállam 0,9 százalékos befizetéssel számolhat.

Ami a kelet-közép-európai régiót illeti, Lengyelország járhat jól, amely eddig is az uniós források egyik legnagyobb haszonélvezője volt. Az Európai Bizottság terve szerint nettó befizetései ugyan 10 milliárd euróról 12 milliárdra emelkednének, ám ezzel párhuzamosan visszatérítései is jelentősen nőnének. Magyarországot nem tartja kiemelésre méltónak a Financial Times cikke, ami arra utal, hogy nem tartozik a nagy vesztesek vagy nyertesek közé.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Európai Parlamentet nem igazán zavarná, ha az éles viták miatt 2020 végéig nem sikerülne megállapodni az új hosszú távú büdzséről. Ebben az esetben ugyanis az uniós pénzügyi szabályok szerint 2021-re a 2020-as keret ismétlődne meg, ami borítékolhatóan magasabb, mint amekkora az új szabályok szerinti keretösszeg lenne. Így többet lehetnek költeni.