Tegnap megérkezett az Európai Bíróságra az Európai Bizottság Magyarország elleni keresete a Közép-európai Egyetem (CEU) működési feltételeit meghatározó nemzeti szabályozással kapcsolatban - adta hírül a bíróság.
Még decemberben elején derült ki, hogy bírósághoz fordult Brüsszel, a harmadik szakaszba léptetve ezzel egyszerre a civil törvény, a felsőoktatási jogszabály-módosítás miatt indult eljárásokat, illetve az áthelyezéssel kapcsolatos jogi kötelezettségek megszegése miatt.
Az októberi bejelentés pedig az volt, hogy magyar kormány egyelőre nem írja alá a CEU fennmaradását biztosító megállapodást New York állammal, hanem egy évvel meghosszabbítja a megállapodásra adott határidőt. A CEU szerint ezzel a kormány meghosszabbítja a bizonytalanságot.
Az akkor helyzet szerint a magyar kormány két hetet kapott arra, hogy a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos egyik aggályra kielégítő magyarázatot adjon az Európai Bizottságnak. Ha ezt nem teszi meg, akkor az Európai Bíróság elé kerül az ügy.
A bizottság azt vitatja ugyanis, hogy a magyar felsőoktatási törvény kompatibilis lenne a felsőoktatási intézmények azon jogával, hogy szabadon választhassák meg működésük helyszínét az EU-n belül. Emellett Brüsszel szerint a jogszabály szembe megy az akadémiai szabadsággal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával, amelyet az EU alapjogi chartája mond ki.
A Bizottság továbbá úgy látja, hogy a magyar jogszabály nem kompatibilis az EU nemzetközi kereskedelmi egyezményekben vállalt jogi kötelezettségvállalásával - például a WTO szabályai keretében a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) rendelkezéseivel.