Szuverenitásuk újabb szeletét kellene beáldozniuk az EU tagállamainak, ha elfogadnák az Európai Bizottság (EB) új energiabiztonsági csomagját, amelyet február 10-én terjeszt elő a testület. A BruxInfo megbízható EU-forrásokból úgy értesült, hogy Brüsszel a tagállamok közötti szolidaritás elve alapján oldaná meg azt a problémát, amikor az unió valamelyik tagállamánál veszélybe kerülne az energiaellátás.
Az EB regionális alapon csoportokba osztaná a tagállamokat. Amikor bekövetezne a vészhelyzet, akkor a csoportokon belüli országok egymás segítségére sietnének. Közösen biztosítanák az úgynevezett védett fogyasztók (a háztartások, az egészségügyi intézmények, a stratégiailag fontos ipari létesítmények) gáz- vagy villamosáram-ellátását.
Előbb a külföldi, aztán a hazai
Ez azt jelenti, hogy ha például a Magyarországgal egy csoportban lévő Ausztriában vagy Horvátországban súlyos energiaellátási válság következne be, akkor a magyar energiaszolgáltatóknak mindenekelőtt az ottani háztartások energiaellátásáról kellene gondoskodniuk. Ha ezt nem tudnák másként megoldani, akkor le kellene kapcsolniuk hálózatukról a hazai ipari fogyasztókat is. Mindez persze fordított irányban is működne.
Az EB az egyes régiókba tartozó országokra bízná, hogy kidolgozzák az együttműködés részletszabályait. Az EU tagállamait kilenc régióra osztanák, Magyarország Ausztriával, Horvátországgal, Szlovéniával és Olaszországgal kerülne egy csoportba, míg a németeket a lengyelekkel, a csehekkel és a szlovákokkal raknák közös régióba.
A csoportokat alapvetően a 2014-ben elvégzett energiaellátás-biztonsági átvilágítás és stresszteszt tapasztalatai alapján állították össze. Minden régióban alapkövetelmény, hogy a gázt minden irányba továbbíthassák az országok között.
Brüsszel átnézné a papírokat
Brüsszel kezdeményez egy további olyan intézkedést is, amelyet a tagállami szuverenitás korlátozásaként lehet értelmezni. Eszerint a jövőben az EU-tagállamok és harmadik országok között tervezett kormányközi energiaszállítási megállapodásokat előzetes ellenőrzésnek vetnék alá. Az EB néhány évvel ezelőtt már megpróbálkozott ezzel, de akkor a tagállamok elvetették az ötletet.
Így jelenleg csak az aláírás után véleményezheti a külső szállítókkal kötött kormányközi megállapodásokat. A déli áramlat gázvezetékről Oroszország és számos tagország között megkötött szerződésekben utólag rengeteg problémát találtak, ám Moszkva elzárkózott ezek korrigálása elől.
Nem kötelező, de...
A hasonló problémák megelőzését szolgálná az előzetes kontroll. A javaslat értelmében a tagállamoknak hivatalosan értesíteniük kellene Brüsszelt a tárgyalások megkezdéséről, és a tárgyalási folyamat során végig képben kellene tartaniuk az EB-t. A testület még a végső aláírás előtt véleményezné a szerződés tartalmát, amit nyilvánosságra hoznának.
A tagállamoknak "a lehető legteljesebb mértékben" figyelembe kellene venniük a bizottság véleményét, ami ugyanakkor jogilag nem lenne kötelező számukra. Más kérdés, hogy az EB utólag kötelezettségszegési eljárást indíthat az általa vélt szabálysértések miatt.
Bepillantás a magánzsebekbe
Végül az EB azt is javasolja, hogy a bizottságnak és a tagállami hatóságoknak közvetlen hozzáférésük legyen azokhoz a kereskedelmi szerződésekhez, amelyek fontosak egy egész ország vagy régió biztonságos energiaellátása szempontjából.
Ha például egy energiacégeknek 40 százalékos piaci részesedése van, akkor az e feltételnek megfelelő kereskedelmi szerződésinek teljes szövegét hozzáférhetővé kellene tenne. Ugyanez lenne a kötelezettség, ha az eladó (például a Gazprom) piaci részesedése eléri egy adott országon vagy régión belül a 40 százalékot.
A 40 százalékos küszöböt átlépő cégek jelenleg valószínűleg Magyarország, Finnország, Lengyelország, Szlovákia és Lettország területén működnek. Magyarország esetében elsősorban a Molról lehet szó. Brüsszelt nem a szerződésekben kikötött árak érdeklik (azok szabályozását a piacra bíznák), hanem a megállapodások időtartama, az energiaszállítás teljes mennyisége, illetve napi maximumai, továbbá ellátási infrastruktúrák esetén a belépési pontok.