Az uniós bizottság véleménye szerint a mechanizmus az Európai Unió költségvetésének védelmére összpontosít, és olyan eszközökkel rendelkezik, amelyek biztosítják a mechanizmus egyenlő és igazságos alkalmazását - mondta Erik Mamer. A költségvetés védelmében elfogadott rendelet alapján esetlegesen elfogadott intézkedések az Európai Unió Bíróságának joghatósága alá tartoznak.
Az uniós szerződések úgynevezett B-tervről is gondoskodnak arra az esetre, ha az EU 2021-től érvényes, hétéves keretköltségvetésének végleges elfogadása meghiúsulna. Ha a többéves pénzügyi keretről nincs megállapodás, akkor a szerződés havonta az előző év költségvetési összeg egytizenketted részének további érvényességét írja elő. Az uniós bizottság "technikailag" készül fel erre a lehetőségre - mondta a bizottsági szóvivő.
Ennek ellenére a prioritás természetesen a hétéves keretköltségvetés életbe léptetése és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap megvalósítása a lehető leghamarabb, már a jövő év elején - tette hozzá az MTI szerint az uniós szóvivő.
Az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács júliusban egyezett meg az unió következő hétéves költségvetésnek és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap 1800 milliárd eurót kitevő költségvetéséről. A megállapodáshoz azonban az Európai Parlament (EP) nem adta jóváhagyását. A testület kevesellte több uniós program finanszírozását, és elképzelése szerint az uniós költségvetés és a helyreállítási alap terén a jogállamiság tagországi helyzetét vizsgáló feltételességi mechanizmus bevezetésére van szükség az uniós források védelmében.
Az Európai Unió Tanácsának német soros elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói november elején ideiglenes megállapodásra jutottak az uniós költségvetéshez kötődő új politikai feltételrendszer létrehozásáról, köztük a jogállamisági feltételek teljesülésének szükségességéről. A jogállamisági feltételrendszer a következő keretköltségvetés, valamint a helyreállítási intézkedéscsomag részét képezheti.
A költségvetésről és a helyreállítási csomagról szóló, egyhangúságot igénylő megállapodásról azonban az uniós tagországok Európai Unió mellé rendelt állandó képviselői november közepén tartott tanácskozásán két uniós tagország, Magyarország és Lengyelország vétója miatt nem született döntés - írta az MTI.