Brüsszel a sarkára állt, fogatlan tigrisnek látszik a magyar vétó

Magas rangú uniós tisztviselők jelezték, hogy nyitottak lehetnek a négyéves, Ukrajnának szánt segélycsomag 2025-ben esedékes félidős felülvizsgálatára. A tárgyalásokat ismerő bennfentesek szerint ez akár meg is felelhetne Orbán Viktornak, pláne, hogy itt is lenne lehetősége arra, hogy megvétózza a finanszírozási csomagot – igaz nem annyi, mint a magyar javaslatban. 

A terv egy úgynevezett „sürgősségi” mechanizmust is magában foglalna, amelyet bármelyik tagállam működésbe hozhatna, ha aggályai vannak, és vitát szeretne kérni a kérdésről.

– mondta egy, a tárgyalásokban részt vevő uniós tisztviselő csütörtökön. 

Mint ismert, az uniós tagállamok szerdán megegyeztek egy részleges tárgyalási mandátumról, azaz hogy az Európai Parlamenttel megkezdjék a tárgyalásokat a Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós segélycsomagról. Az Euractiv emlékeztet: az Európai Bizottság javaslata szerint az uniós segélycsomag négy éven keresztül megbízható finanszírozást irányzott elő Ukrajnának.

A terv 17 milliárd eurónyi támogatásról és 33 milliárd euró kölcsönről szól.

Az is kiderült már, hogy egy szerdán tartott brüsszeli nagyköveti ülésen az Orbán-kormány képviselője kifejezetten támogatta a javaslatot – vette észre a Portfolio az Európai Tanács oldalán közzétett közleményt. Tekintettel arra, hogy egy ilyen döntés csak a tagállamok egyhangú akaratával születhetett meg, úgy tűnik, mintha Orbán Viktor elképzelése némileg megváltozott volna Ukrajna uniós támogatásával kapcsolatban. 

Mi több, arról is megállapodott a 27 tagállam képviselője, hogy ha a háború súlyosbodna, egyéb nehéz helyzet állna elő, akkor kivételes finanszírozást is biztosíthatna az EU Ukrajnának havi legfeljebb 1,5 milliárd euró összegben, a fent említett 17+33 milliárd eurós felső korláton  felül. Több, a tárgyalásokat ismerő uniós diplomata korábbi közlése szerint már Magyarország jelezte, hogy bele tudna egyezni a finanszírozásba, amennyiben az 50 milliárd eurós csomagot négy, egyenként 12,5 milliárd eurós éves csomagra osztják. Ez volt az úgynevezett  B-terv, amire Orbán Viktor sajtófőnöke úgy reagált, hogy ami Brüsszelnek B, az nekünk az A.

Ám a Politico cikke szerint a magyar javaslat azért vált ki most ellenállást, mert felhatalmazná Orbán Viktort arra, hogy minden évben blokkolja az Ukrajnának szánt uniós finanszírozást – vagy engedményeket csikarjon ki Brüsszeltől vétója feloldásáért. Amellett pedig, hogy éves vétójogot adna a magyar miniszterelnöknek, több uniós tagállam szerint megfosztaná Ukrajnát a kiszámítható tervezéstől. 

Nyomásgyakorlás több fronton

Miközben az EU megpróbálja meggyőzni a magyar kormányt, hogy szüntesse meg az Ukrajnának nyújtott támogatással kapcsolatos vétóját, az állam- és kormányfők más alternatívákat is mérlegelnek, köztük a 26 tagállam közötti, Magyarország nélküli megállapodás is a napirenden van. Több uniós diplomata és tisztviselő viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy kívánatos lenne elkerülni a Magyarország megkerülésére irányuló alternatív megállapodásokat.

Hogy a háttérben milyen alku születhetett, arra több felvetés is született, az Euronews például azt találgatta, hogy az Orbán-kormány az ukrán finanszírozás felosztása mellett próbálja kiharcolni, hogy plusz két évig legyen idő teljesíteni a helyreállítási programban vállalt célokat, hogy a pénzek ne vesszenek el. 

A jelenlegi szabályok szerint a tagállamoknak 2026. augusztus végéig kell teljesíteniük a mérföldköveket és célokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy hozzáférjenek az összes kiutalt támogatáshoz és hitelhez. Ellenkező esetben a fel nem használt pénzek elvesznek.

A magyar kormány azt követeli, hogy ehhez a határidőhöz további két évet adjanak hozzá, amihez újra meg kellene nyitni a helyreállítási alapot létrehozó rendkívüli jogszabályokat. A különleges kérés oka az, hogy Magyarországtól jogállamisági aggályok miatt megtagadták a hozzáférést a nemzeti tervben foglaltak megvalósításához szükséges pénzekhez, emiatt – ha egyáltalán sikerül feloldani a zárolást – szűkös kivitelezési időszak áll a magyar kormány rendelkezésre.

Magyarország helyreállítási és rugalmassági terve 10,4 milliárd euró értékű, amelyből eddig csak 920 millió eurót szabadítottak fel. Ettől függetlenül további 11,5 milliárd eurónyi kohéziós alapot jegel az EU a közbeszerzéssel, az összeférhetetlenséggel, az akadémiai szabadsággal és az LMBTQ+ jogokkal kapcsolatos aggályok széles köre miatt.

Orbán Viktor többször is „pénzügyi zsarolásként” ítélte meg a helyzetet, és képviselői nyilvánosan kijelentették, hogy a több mint 20 milliárd eurót – teljes egészében – fel kell oldani a zárolások alól, mielőtt döntés születhetne az ukrán eszközről.

A tárgyalásokon jelen lévődiplomata megjegyezte, hogy

Magyarország teljesen egyedül volt mind az ukrán eszköz megosztásával, mind a helyreállítási alapok kétéves meghosszabbításával kapcsolatban.

Németország különösen a második követeléssel kapcsolatban volt kritikus.

– mondta egy uniós tisztviselő.

Közben Giorgia Meloni is lépett, az olasz miniszterelnök bennfentesek szerint megpróbálta meggyőzni Orbán Viktort, hogy hagyjon fel az Ukrajnának nyújtott uniós támogatással szembeni ellenállásával, és javítsa a kapcsolatokat Volodimir Zelenszkij elnökkel.

Meloni mozgása egyébként jól mutatja a külpolitikai ambícióit, különös tekintettel a júniusi európai parlamenti választásokra, valamint a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) párt megerősítésére. Megfigyelők szerint ez utat nyithatna Orbán Viktor számára is, hogy a jelenleg a függetlenek között ülő fideszesek újra egy európai pártcsaládhoz tartozhassanak. 

Nyomás persze nemcsak Brüsszel irányából jön: Orbán Viktor Ukrajna-politikájának az Egyesült Államok sem örül túlságosan. 

„Azt hiszem, csalódottak vagyunk, hogy [...] Orbán miniszterelnök úgy döntött, hogy elszigetelődik az Európai Unióban, amikor megkérdőjelezi az ukránok támogatására vonatkozó kötelezettségvállalást” – mondta Jim O'Brien, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az újságíróknak.

A magyar kormány és Washington viszonya jó ideje nem felhőtlen, ám az elmúlt évben az is rontott rajta, hogy Magyarország késlekedik Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálásával, továbbá, hogy Orbán Viktor az ukrajnai háború ellenére szoros kapcsolatot ápol Moszkvával – emlékeztet cikkében a Reuters. A magyar kormány többször is fogadkozott, hogy nem utolsóként ratifikálja majd Svédország jelentkezését. A magas rangú amerikai tisztviselő azt is mondta, hogy reméli, Orbán Viktor kormánya betartja ígéretét.