Erről Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke számolt be a biztosok kollégiumának szerdai ülését követő sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy a lengyel féllel folytatott intenzív párbeszéd ellenére egyelőre nem sikerült megoldást találni a főbb vitás kérdésekre, ezért világos értékelést küldtek a megoldandó problémákról, és remélik, hogy ennek alapján folytathatják a vitát.

Timmermans leszögezte, hogy a bizottság nem kíván belefolyni a lengyelországi politikai vitákba, az eljárásnak az a célja, hogy gyors és hatékony megoldást találjanak a problémákra, és biztosítsák a jogállamiság működését. Mint mondta, a bizottság által megküldött dokumentum egy eszköz a párbeszéd fókuszálására, amely segíthet Varsónak abban, hogy valóban a megoldandó problémákra koncentráljon.

Kapcsolódó

Bár az Európai Bizottság nem tette közzé a jogállamiság lengyelországi helyzetével kapcsolatos állásfoglalásának szövegét, korábban kifogásolta az alkotmánybírák kinevezésének folyamatát, valamint az alkotmánybíróság munkájára vonatkozó, vitatott törvénymódosításokat, amelyek gátolják az újonnan elfogadott törvények hatékony normakontrollját.

Varsónak mostantól fogva két hét áll rendelkezésére, hogy a dokumentumra választ adjon, majd az Európai Bizottsággal közösen kellene kidolgoznia az azonosított problémák megoldását. Ha ez "ésszerű határidőn belül" nem következik be, a bizottság már maga adhat ki ajánlást a kifogásolt problémák megoldására.

A bizottsági vélemény közzétételét már két hete kilátásba helyezték, múlt héten azonban Frans Timmermans Varsóba látogatott, ahol kijelentette: egyetért Beata Szydlo lengyel miniszterelnökkel abban, hogy az alkotmánybírósággal kapcsolatos konfliktus Lengyelország belügye, amelyet ott kell megoldani. A kijelentést megfigyelők a bizottsági döntés elnapolásaként értelmezték.

A lengyel alkotmánybíróságra vonatkozó jogszabályváltozások miatt januárban megindított jogállamisági mechanizmus végső esetben akár Lengyelország szavazati jogának felfüggesztését is maga után vonhatja. Mindazonáltal kérdéses, hogy ehhez meglenne-e az uniós tagországok támogatása. Orbán Viktor miniszterelnök például korábban kijelentette, hogy a magyar kormány nem fog támogatni semmilyen Lengyelországgal szembeni szankciót.

Ez az első alkalom, hogy alkalmazzák a jogállamisági mechanizmust egy EU-tagországgal szemben. Az uniós "jog őrzőjének" is tekintett brüsszeli bizottság tavaly márciusban kezdeményezte a mechanizmus létrehozását, amelynek célja az európai alapértékek határozottabb érvényesítése.

Az utóbbi időben számos bírálat érte az októberi lengyelországi választások nyomán abszolút többséghez jutott Jog és Igazságosság pártot (PiS), elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonta a közmédiát és korlátozta az alkotmánybíróság hatáskörét. Varsó szerint a vitatott törvénymódosítások megfelelnek a jogállamiság elveinek.