Cristina Fernandez argentin államfő bejelentette, hogy az állam átveszi az ellenőrzést az ország legnagyobb energiacége, az YPF felett. A döntés enyhén szólva nem fogja erősíteni az ország iránti befektetői bizalmat és sérti az legfontosabb kereskedelmi partnereinek érdekét - jelentette a Reuters. Az állam a cég 57 százalékos többségi tulajdonosától, a spanyol Repsor energiaszolgáltató óriástól veszi el az YPF 51 százalékos részvénycsomagját, a cég argentin tulajdonosa, az Eskenazi család Grupo Petersen nevű vállalata megtarthatja 25,5 százalékát. A részvények maradéka a tőzsdén forog.

Az elnök asszony azt is közölte, hogy kormánya rendeletet adott ki az YPF azonnali adminisztratív irányítás alá helyezéséről. A hírt megelőzően 11 százalékkal zuhant a vállalat részvényeinek árfolyama, majd mind New Yorkban, mind Buenos Airesben felfüggesztették a kereskedésüket. Ezzel párhuzamosan két bázisponttal, 948 pontra bővült a benchmark amerikai és argentin államkötvények közötti hozamfelár.

Majd megmondjuk, mennyit fizetünk

Az YPF piaci értéke 10,6 milliárd dollár, de az elkonfiskált részesedés árát egy bíróság határozza majd meg. Szakértői várakozások szerint a kormány a nemzeti bank tartalékaiból és az állami nyugdíjalapból vehet el forrásokat a kompenzáció kifizetéséhez.

A lépést azonnal bírálta Mexikó, amelynek állami olajvállalata, a Pemex 10 százalékos tulajdonosa a károsult Repsolnak, illetve az Európai Unió, amely szerint az államosítás rossz üzenet a befektetőknek. Mexikó és az EU az argentin szója legnagyobb felvásárlója. A madridi kormány korábban jelezte, hogy Spanyolország elleni merényletnek tekinti a spanyol érdekek megsértését a világ bármely pontján.

Nem pumpáltak eleget

Az YPF egy idő óta nyomás alatt áll, Fernandez peronista kormánya a kitermelés bővítésére akarta rávenni a céget, ám eközben nem volt hajlandó emelni a lakossági energiaárakat. A vállalat viszonya ennek ellenére nem volt rossz az ország vezetésével, az elnök üdvözölte, amikor az YPF jelentős olaj- és gázpala-lelőhelyeket fedezett fel Argentínában 2010 végén.

Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdasága azonban az elmúlt években egyre nagyobb energiahordozó-importra szorul. A nyersolaj kitermelése majdnem hat, a gázé 3,4 százalékkal esett tavaly, miközben a fogyasztás 5,1 százalékkal bővült - derült ki az Argentine Institute of Petroleum and Gas adataiból. Az YPF olaj- és gázkészlete 15, illetve 31 százalékkal zuhant 2007 és 2010 között - ebben nincs benne az olaj- és gázpala-felfedezés.

Utóbbiak kiaknázása jelentős hosszú távú befektetést igényel, így Fernandez döntése azt jelenti, hogy az ország rövid távú energiagondjainak megoldását látják az YPF államosításában és készletei gyors felhasználásában.