Három amerikai szenátor augusztusban a romba döntéssel fenyegette meg a Balti-tengeri Rügen kikötőjét, hogy megakadályozzák az Északi-Áramlat 2 gázvezeték további építését. Kína berlini nagykövete eközben hangosan gondolkodva felvetette a német autógyártók elleni pénzbüntetés lehetőségét a kínai piacon, a Huawei-jel kapcsolatos intézkedések miatt. Ezek nem egyedi jelenségek, ez egy trend, amelyben a nemzetközi konfliktusokat egyre inkább gazdasági eszközökkel próbálják kezelni a szemben álló felek.

A bökkenő eddig mindössze az volt, hogy az Európai Uniónak meglehetősen kevés eszköz állt rendelkezésére, hogy reagáljon az ilyen típusú fenyegetésekre. Ezen kellene változtatni a német és a francia kormány által is erősen támogatott Európai Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsa nevű szervezet tegnap közzétett tanulmánya szerint. A tanulmány elkészítésében vezető gazdasági tanácsadók mellett parlamenti képviselők is részt vettek - írja összefoglalójában a Handelsblatt című német gazdasági napilap.

Szankciókra ellen-szankciók

A tanulmány szerint az EU-nak és tagállamainak meg kell fontolnia azt, hogy az ellenintézkedésekhez szükséges megfelelő szabályozást kialakítsa és elfogadja minél hamarabb, így az Unió megfelelő elrettentő erőre tenne szert érdekei védelmére. A javasolt eszközök elég széles skálát ölelnek fel, egy uniós exportbank létrehozásától a digitális euró megalkotásáig, amely függetlenebbé tehetné az európai pénzügyi rendszert az amerikaitól. Véleményük szerint az Európai Bizottság kompetenciáit is erősíteni kellene és csökkenteni a technológiai függőséget az iparpolitikán keresztül.

A javaslatok közül egy kiemelkedően fontosnak tűnik, mivel ha megvalósulna, az valódi politikai fegyvert adna az EU kezébe. Ez pedig az lenne, hogy az EU képessé válna arra, hogy szankciókra ellen-szankciókkal feleljen, ez a lap szerint egy igazi hadüzenettel felérő lépés lenne. Így  lehetővé válna, akárcsak az Egyesült Államokban, hogy célzottan olyan embereket szankcionáljanak, akik az EU számára kedvezőtlen lépés és döntés előszítésében, illetve meghozatalában részt vettek. Legyenek azok amerikai szenátorok, vagy kínai pártfunkcionáriusok.

Idézik Heiko Maas német külügyminisztert, aki szerint a nagyhatalmak versenyfutása által jellemzett világban Európának szüksége van arra, hogy érdekeit és értékeit külföldön is önálló és határozott módon képviselje. Ezért szerinte szükséges Európa külföldi szankciókkal szembeni ellenálló képességének növelése. Az európai vállalatokat a külső nyomástól jobban meg kell védeni, ezért szükség van saját egyedi politika kialakítására - mondta.

Kellenek az elrettentő eszközök

Azoknak az időknek, amikor a gazdasági liberalizmus volt a globalizáció vezérelve, vége. Ma a nemzetközi politikát a Kína és az Egyesült Államok közötti, a hegemóniáért folyó versengése uralja, s a kereskedelmi kapcsolatokat mindkét oldalról nyomás alá helyezik. Ebben a helyzetben Európa meglehetősen kilátástalan helyzetben volt, nem voltak meg az eszközei saját érdekeinek érvényesítésére sem. Az európai cégeket Iránból kiűzték az amerikaiak a szankciók fenyegetésével, az Északi Áramlat 2 folytatását megbénították, s a következő célpont a Kínával folytatott kereskedelem lehet - írja lap.

Sem az amerikaiakat, sem a kínaiakat nem hatotta meg eddig az, hogy a nemzetközi normák betartására szólították fel őket több ízben is. A lap értesülései szerint emiatt az EU-ban egy "szankció szakértői csoportot" hívtak össze, amely tanácsadók, szakértők, gazdasági szervezetek és kiválasztott parlamenti képviselők közreműködésével titkos üléseken vitatta meg a lehetséges európai válaszlépéseket. Az általuk levont következtetés pedig az lett, hogy az uniót fel kell gazdaságpolitikailag fegyverezni arra, hogy az ellene hozott szankciók eredménytelenek legyenek és a gazdasági agresszorokat elrettentse.

Az európai "szankció szakértői csoport" javaslatai szerint az EU-Exportbankra elsősorban ezért lenne szükség, hogy élét vegye az amerikaiak gazdasági ügyekben használt legfontosabb fegyverének. Ez pedig az amerikai dollár használata a nemzetközi kereskedelmi forgalomban, illetve az amerikai pénzintézetek erős túlsúlya a nemzetközi fizetési tranzakciók lebonyolításában. Hasonló célokat szolgálna az európai digitális deviza kibocsátása is.

Az anyag e mellett javasolja egy olyan hatóság létrehozását, amelynek feladata az uniós gazdasági ellenálló-képességének felügyelete és fejlesztése lenne. Mint írják, az Egyesült Államokban és Kínában is van hasonló szervezet, amely az ilyen típusú lépéseket koordinálja, az EU azonban még híján van ennek. Ez a hatóság monitorozná, hogy az Uniót milyen szankciók fenyegetik, milyen irányból, illetve becsléseket készítene az esetlegesen élesedő szankciók okozta károkkal kapcsolatban. Ezek a becslések jó segítséget nyújtanának akkor, amikor az EU az ellen-szankciókat mérlegeli.