A tanulmány által figyelembe vett legrosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén a határellenőrzések visszaállítása az EU-n belül az importárakat átlagosan 3 százalékkal nyomná fel, s ez 2016 és 2025 között a német gazdaságnak 235 milliárd, a franciának 244 milliárd eurónyi kárt okozna. Azonban úgy vélik, a legjobb esetben is az importárak 1 százalékos emelkedésével kellene számolni, az így okozott kár nagyjából 470 milliárd euró lehetne.

Ha visszaállítanák a határellenőrzéseket az Unión belül, akkor az amúgy is gyenge európai gazdasági növekedés újabb nyomás alá kerülne - mondta Aart De Geus, a Bertelsman elnöke a Reuters szerint.

Schengen kudarca, azon felül, hogy egész Európa számára szimbolikus veszteség lenne, jelentősen megnövelné az Unión belül az áruk kiszállításának az idejét, ami a fogyasztók és a cégek számára is jelentős költségnövekedéssel járna. A tanulmány ennek költségeit Németország és Franciaország esetében a következő tíz évben minimum 77 és 80,5 milliárd euró közé teszi.

Nem csak az Unión belüli, hanem az azon kívüli országoknak is kárt okozna a schengeni övezet vége. A tanulmány becslései szerint az Egyesült Államok és Kína gazdaságának okozott kár 91 és 280 milliárd euró között lenne ebben az időszakban.

Keleten nagyot csattanna az ostor

Az Unió keleti tagállamait különösen érzékenyen érintené a schengeni megállapodástól való visszalépés - írják a szerzők. A gazdasági növekedés üteme ennek hatására Lengyelországban, Szlovéniában, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon is alacsonyabb lenne. Az első forgatókönyv esetén ezekben az országokban a növekedési ütem 0,03 és 0,05 százalékponttal, a rosszabbnál 0,1-0,14 százalékpontos visszaesésével kellene számolni.

A régióban abszolút és relatív értelemben is a lengyel gazdaság sínylené meg legjobban Schengen bukását. A lengyel gazdaságot ezzel a következő 10 évben a kedvezőbb forgatókönyv esetén 18, a kedvezőtlenebb megvalósulásával 54 milliárd euró kár érné. De jelentős negatív következményekkel kellene számolnia a magyar, cseh és szlovák és szlovén gazdaságnak is. Ezekben az országokban ugyanis kifejezetten magas az import áruk és szolgáltatások aránya, s ezek ára a határellenőrzések visszaállításával nőne.

A tanulmányhoz mellékelt ábrából kitűnik, hogy a magyar gazdaság esetében a potenciális kárt 3 és 11 milliárd euró közé teszik a szerzők.