Az idei év jó úton halad afelé, hogy az időjárási előrejelzések készítésének kezdete óta a negyedik legforróbb legyen - idézte a BBC a Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb jelentését, amelyet a lengyelországi Katowicében decemberben tartandó klímaváltozási konferenciára készítettek. Az első tíz hónap átlaghőmérséklete közel egy Celsius-fokkal volt magasabban az 1850-1900 közti évek átlagának. Ezt az időszakot, az első ipari forradalom kibontakozásának idejét tekintik összehasonlítási alapnak, amelyhez képest a globális felmelegedést mérik.
A State of the Climate jelentésből kiderül, hogy az elmúlt több mint egy évszázad 20 legforróbb éve az elmúlt 22 évre esett és a 2015 és 2018 közötti időszak hozta a legmagasabb hőmérsékletet hozó négy évet. Ha minden úgy folytatódik, ahogy ez a statisztikai trend jelzi, akkor 2100-ra 3-5 fokkal nő a Föld légkörének átlaghőmérséklete. Ez katasztrofális lenne, ugyanis a társadalmi-gazdasági szakemberek szerint a két Celsius-fok feletti emelkedés brutális szociológiai-gazdasági következményekkel - sokmilliós elvándorlással, vízhiánnyal, szárazsággal, élelmezési gondokkal stb. - járna. WMO 2018-as adatai egyébként öt egymástól független adatbázisra alapulnak.
La Nina és El Nino
Az idei év azért csak a negyedik a legrosszabbak között, mert a La Nina időjárási anomália - amely a Csendes-óceán átlagosnál gyengébb felmelegedését, s ezzel a felette levő levegő átlagosnál alacsonyabb hőmérsékletét jelenti - valamelyest visszafogta a meleget. A jövő év azonban rosszabbnak ígérkezik, ugyanis a WMO kutatói - hasonlóan például az ausztrál meteorológiai intézethez - 2019 elejére egy El Nino jelenség kialakulását prognosztizálják, ami éppen ellentéte a La Ninának. Ez a világ egyes részein áradásokat, máshol szárazságot okoz, súlyosan hátráltatva a mezőgazdasági termelést.
Az időjárási anomáliákat zárójelbe téve a tudósok úgy vélik, hogy a hosszú távú légkör-felmelegedési trend 2018-ban is folytatódik. Ennek bizonyítékául hozzák fel az óceánok szintjének emelkedését és vizük savasabbá válását, továbbá a gleccserek olvadását. Az emberiségnek nem sikerült elindulnia azon az úton, amelyen elérhetné klímacéljait, elsősorban azt, hogy az évszázad végére ne nőjön a Föld átlaghőmérséklete két Celsius-foknál jobban - kommentálja jelentésüket Petteri Taalas, a WMO főtitkára.
Elsők és utolsók
A szakember elismételte azt a megállapítást, miszerint a jelenleg alkotóképessége csúcsán élő generáció az első, amely képes megérteni a klímaváltozás jelenségét, tisztában annak okaival és következményeivel, és egyben képes tenni valamit annak érdekében, hogy kordában tartsa a káros hatásokat. Hamarosan kicsúszhatunk az időből, hogy megmentsük az emberi civilizáció környezetét.
Elena Manaenkova, WMO helyettes főtitkára arra hívja fel a figyelmet, hogy minden tizedfoknyi plusz emelkedés az átlaghőmérsékletben további hatással van arra, mely állatok és növények élhetik túl a következő évtizedeket, továbbá hogy miként változik a gazdasági tevékenység hatékonysága, hogyan képes ellenállni a városok infrastruktúrája a klímaváltozás hatásainak, illetve mennyire tartható fenn az élelmiszer-ellátás biztonsága. Ezért mindig be kell nézni a számok mögé.
A WMO kiemeli az idei év néhány extrém időjárási jelenségét. Az indiai Kerala államban több mint ötmillió ember életét keserítették meg az áradások és Japánban is több száz ember halt meg azért, mert lakóhelyüket elöntötte a víz. Európát nyáron hőhullámok sújtották, számos erdőtüzet okozva még Skandináviában is. Helsinkiben 25 napon át volt 25 Celsius-foknál melegebb. Az USA-t az elmúlt évszázad legtöbb emberéletet követelő erdőtüzei sújtották.