Moszkva a Török Áramlatban gondolkodik, amelyen a teljes kapacitás elérésével évente 63 milliárd köbméter gáz jutna el a török-görög határig.
Ezzel párhuzamosan 2019 után Oroszország kiiktatná az ukrajnai tranzitútvonalat, ami persze nem olyan egyszerű, mint ahogy sokan gondolják, ám nehéz helyzetbe hozná Közép-Európát. A Déli Áramlat kiesésével tovaszálltak az európai rendszerbe jelenleg be nem kötött balkáni államok diverzifikációs elképzelései is, hiszen az Európai Unió által favorizált TAP Dél-Olaszország felé halad, így lényegében elkerüli a régiót. Épp ezért Közép- és Délkelet-Európa most azon gondolkodik, hogyan jut gázhoz a török-görög határról.
A Tesla mögött Deák András, az MTA KRTK Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa magyar részről azt látja, a kormány, lázadva az eddigi status quo ellen, minden lehetőséget megragad, hogy tranzitország legyünk. A szakértő szerint ez az elképzelés nem rossz, bár nem lát sok esélyt a vezeték megvalósítására. A Teslának ugyanazokat a harcokat kellene megvívnia, mint a Déli Áramlatnak. Könnyíti a brüsszeli engedélyezést, hogy nem a Gazprom lenne a tulajdonos, növeli ugyanakkor a kockázatokat a terv mögött álló termelő hiánya. A perdöntő és legnagyobb probléma azonban Deák András szerint a pénz, a vezeték megépítésének finanszírozása - írta a lap.