A lengyel média, még a kormányhoz hű köztévé híradója is tárgyszerűen számolt be Orbán Viktor magyar miniszterelnök európai parlamenti felszólalásáról, illetve azokról az okokról, amelyek miatt Orbán ismét Brüsszelbe utazott. A Gazeta Wyborcza Budapestről küldött tudósításában viszonylag élesen fogalmazott: "Orbán bele akarta törölni a lábát Brüsszelbe, ezért most fizetnie kell" - írta Michal Kokot a lap kommentátora.

A szerző felteszi az alapvető kérdést: vajon sikerül-e elhitetnie a magyar miniszterelnöknek az európai képviselőkkel, hogy országában nem történik semmi, ami az EU beavatkozását igényli? Kokot beszámol arról a benyomásáról, miszerint Orbán performanszával egy időben Budapesten egy évvel a parlamenti választások előtt dühöt és fásultságot érezni az Orbán-kormány iránt. A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta nem volt annyi demonstráció, tüntetés, mint mostanság és egyre jobban aktivizálódtak a fiatalok.

Mi több, egyre elégedetlenebb a kormány kemény szavazó tábora is - folytatódik a beszámoló, ugyanis ezek a választók harcosként szavaztak Orbánra, nem kalandorként. A magyar kormányfő az elmúlt években lényegében azt tette, amit akart, most azonban úgy tűnik, hogy unióellenessége visszafelé sül el.

Figyelmeztetés a lengyeleknek

A társadalmat megosztó Orbán-féle politika zsákutcába futhat, aminek figyelmeztetésként kell hatni a lengyel kormányra. Persze bizonyára nem tanulnak mások gondjaiból - véli Kokot. A Jog és Igazságosság (PiS) kormánya kritika nélkül másolja a Magyarországon elfogadott jogi és politikai megoldásokat, még a retorikájuk is ugyanaz, mint a magyar kormányé - emlékezteti olvasóit.

A magyarok már rég leszámoltak a nem lojális médiával, amely kritizálni merte a kormányt, Lengyelországban Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke, az ország tényleges vezetője még csak készül a média "visszalengyelesítésére". Észreveszi-e vajon, hogy magyar modell elkezdett pofonokat kapni.

A budapesti kormány az ország szuverenitására hivatkozva igyekezett különutas politikát folytatni, ám könnyen lehet, hogy a magyarok miniszterelnökének visszavonulót kell fújnia. Vajon Kaczynski is eljut-e ide? - kérdi a Gazeta Wyborcza kommentátora.

Fordulat a közhangulatban

A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint megfordult a kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki párt támogatottsága Lengyelországban. A radikális jobboldali Jog és Igazságosság pártja 2015 őszén nyerte meg a parlamenti választásokat, azóta vezette a népszerűségi listákat. Most először hátrányba került az előző ciklusban kormányzó, mérsékelt jobboldali Polgári Platformmal (PO) szemben.

A PO-ra a megkérdezettek 31, a PiS-re 29 százalékuk szavazna, ha most vasárnap lennének a választások. Az ellenzékinek mondott, ám meglehetősen zavaros politikát folytató Kukiz 15 párt 10 százalékon áll. Érdekesség, hogy a jelenleg a parlamenten kívüli baloldali politikai erő, az SLD hat százaléknyi szavazatra számíthatna.

A bekerülési küszöböt elérné Ryszard Petru közgazdász Modern pártja is, ám kiesne a Szejmből a parasztpárt (PSL), amelynek három százalékot mértek, és továbbra sem jutna be a szélsőjobboldali Nemzeti Mozgalom, mert a választóknak csak egy százaléka voksolna rájuk.