Az Európai Bizottság az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába vette a Nagykörűi ropogós cseresznyét (OFJ) - adta hírül a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet.  

Mit kell tudni a Nagykörűi ropogósról?

 

Az uniós oltalom alá került cseresznye a következő paraméterekkel rendelkezik:

  • méret: nagy vagy igen nagy méretű, a szemek átmérője 26–38 mm közötti és tömegük a gyümölcsberakódástól függően 10–13 g,
  • alak: szabályos szív alakú, kocsánya középhosszú vagy hosszú, szárazon válik el a gyümölcstől,
  • héj színe: érettségi fokától függően élénkpirostól szinte teljesen feketéig,
  • gyümölcshús: állaga kemény, ropogós, textúrája tömör. Jól szállítható és a tárolást is jól bírja,
  • íze: kellemesen édes-savanykás.

A Nagykörűi ropogós cseresznye termőterülete Nagykörű közigazgatási határán belül helyezkedik el. Nagykörű az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén, közvetlenül a Tisza folyó partján fekszik. A 18. század közepén jelent meg a zártkerti gyümölcs- és szőlő-termesztés. Ezt követően honosodott meg itt a ma már világhírű cseresznyetermelés, és jött létre Magyarország legnagyobb, 200 hektáros cseresznyéskertje. A település gazdaságában betöltött jelentős szerepét mutatja, hogy a cseresznye a település címerében is helyet kapott. A Tisza folyó kanyarulatai körbeölelik a települést, így ez a földrajzi terület különleges mikroklímával rendelkezik.

A Nagykörűi ropogós cseresznye oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) használatára a Petrovay ropogós tájfajta, valamint a nemzeti fajtajegyzékben szereplő, államilag elismert következő cseresznyefajták: Badacsonyi óriás, Bigarreau Burlat, Carmen, Jaboulay, Hedelfingeni óriás, Germersdorfi és regisztrált változataik friss fogyasztásra és/vagy feldolgozásra szánt gyümölcsei jogosultak.

Jobb év volt az idei

A cseresznye Magyarországon a kisebb mennyiségben termelt gyümölcsfajok közé tartozik, az összes gyümölcsmennyiség 1-2 százalékát adja. A KSH-adatok szerint az elmúlt tíz évben 4,8 és 12 ezer tonna termett évente. Az idei szezon jobb volt, mint a tavalyi, amikor fagykárok okoztak terméskiesést - derül ki az Agrárközgazdasági Intézet június végén, a cseresznyeszezon apropóján kiadott összefoglalójából.

Bár a cseresznye a teljes magyar gyümölcstermés kis szeletét adja, a "cseresznyemérleg" mutatós. A fagykárok ellenére 2021-ben 62 százalékkal 315 tonnára nőtt az export, elsősorban Szlovákia volt vevő a magyar cseresznyére. Közben az import 65 százalékkal 70 tonnára süllyedt. 

Az európai porondot nézve pedig kiderül, hogy az EU a friss cseresznyében nettó importőr. Tavaly az uniós cseresznyeimport ugyan 15 százalékkal 39,2 ezer tonnára csökkent, de ez több mint a kétszerese a 36 százalékkal 18,2 ezer tonnára bővülő kivitelnek.