Az ENSZ COP26 klíma-csúcsértekezletén részt vevő nagyvállalatok nem fukarkodtak a fogadkozásokkal arra vonatkozóan, mi mindet tesznek a klímaváltozás elkerülése érdekében. Nem könnyű kihámozni ezek közül, melyek tekinthetők valódi vállalásoknak, és melyek szolgálják azt, hogy egy cég zöldebbre fesse magát, mint amilyen – írja a Financial Times. Ez csak az egyik gond, a másik, hogy még azoknak a vállalatoknak is gondot okoz környezetvédelmi vállalásaik betartása, amelyek komolyan gondolják ezeket. A brit üzleti lap erre a svéd bútoráruház-multit, az Ikeát hozza fel példaként.

"Piszkos" fát is felhasználtak?

Az Ikea a világ egyik legnagyobb fafelvásárlója, és civil szervezetek elismerik, hogy környezetvédelmi szempontból az egyik legfelvilágosultabb nagyvállalat a világon. A cég már 2030-ra „klímapozitívvá” akarja tenni tevékenységét a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából, ám ehhez beszállítói lánca egészében gondoskodnia kellene erről, ami nem látszik egyszerű feladatnak.

Kapcsolódó

Az Egyesült Királyságban bejegyzett Earthsight civil szervezet az elmúlt 18 hónapban két olyan jelentést is nyilvánosságra hozott, amely az Oroszországból és Ukrajnából származó fával kapcsolatos aggodalmakat fogalmazott meg. A szervezet azt állítja, hogy tisztátalan módon kitermelt fa eljutott az Ikea bútoraiba is. Az Earthsight szerint a kérdéses faanyagokat a hivatalos engedélyek és fakitermelési eljárások megsértésével állították elő. Az Ikea figyel a legjobban arra, honnan származik a fa, amit felhasználnak a bútoraiban, ha a svéd cég is elbukik ezen a téren, akkor a többi még inkább – mondta Sam Lawson, az Earthsight igazgatója.

Tagadás

Az Ikea tagadja, hogy a tudtával eljuthatott hozzá illegálisan kivágott fából készült termék. Jon Abrahamsson Ring, az cégbirodalmat összefogó társaság vezérigazgatója elismeri, hogy a felelős erdőgazdálkodás bonyolult tevékenység, amelyen lehet kiskapukat találni. A kiindulópont az, hogy az Ikea a fát fenntartható, könnyen körforgásban tartható alapanyagnak tekinti szemben a műanyagokkal, amelyeket nehéz visszaforgatni a gazdaságba. A cég bírálói szerint viszonylagos olcsóságuk viszont az eldobható fogyasztásra ösztönzi vevőiket, ami ellentmond ennek.

A fakitermeléssel az a gond, hogy a szabályokat többféleképpen is ki lehet játszani. Az egyik módszer, hogy a kitermelési engedéllyel rendelkező területen lévő fák kivágása után, a szomszédos területeken is folytatják a munkát - illegálisan. A másik az úgynevezett egészségügyi vágások kihasználása, amelyek azokra a területekre vonatkoznak, amelyeken betegség fenyegeti a fákat vagy valamilyen természeti katasztrófa, például szélvihar pusztította őket. Nehéz ellenőrizni, hogy az ilyen engedélyeket valóban fenyegetett vagy letarolt területekre adták-e ki.

Hármas szűrés

Az Ikea három szűrőn át engedi be termelési láncába a fa nyersanyagot – mondta el a brit üzleti lapnak Ulf Johansson az Inter Ikea faanyag-beszerzési vezetője. Az elsőben a beszállítóknak éves erdőgazdálkodási tervet kell benyújtaniuk. A másodikban 40 belső ellenőr évi 200 auditálást végez a faanyag megfelelő származásának igazolása céljából. Emellett a bútoráruházlánc független revizorokat is alkalmaz ugyanebből a a célból, akik előre bejelentett és szúrópróbaszerű vizsgálatokat is tartanak. Végül a vállalat az erdőgazdálkodási igazolásokkal foglalkozó Forest Stewardship Council bizonyítványait is felhasználja.

Mindebbe azonban hiba csúszhatott, ami nem maradt következmények nélkül. Az Ikea az egészségügyi vágással simliző vállalatokat kizárta beszállítói közül. Emellett ideiglenesen minden olyan faanyag felhasználását felfüggesztették, amely szibériai egészségügyi vágásokból származott. Felmerül a kérdés, miért vásárolnak egyáltalán fát Oroszországból és Ukrajnából, ha nehéz garantálni tiszta származásukat, ám a cégnél azt válaszolják, hogy legtöbb ottani partnerükkel hosszú idő óta tartó, korrekt együttműködést alakítottak ki.