Az eddigi egyik legambiciózusabb klímavédelmi tervvel kampányolt Joe Biden, a megválasztott amerikai elnök. Az éghajlat- és klímaválságot egzisztenciális fenyegetésnek nevezte az Egyesült Államok számára és kétezermilliárd dolláros, azaz több mint 600 ezer milliárd forintos, a komplett magyar GDP tizenháromszorosának megfelelő keretösszegű tervet vázolt fel, amelynek része lenne a szén-dioxid-mentesített villamosenergia-ágazat és több millió munkahely létrehozása a tiszta energiának köszönhetően.

Ambiciózus tervek

Kapcsolódó

Biden azt akarja, hogy az Egyesült Államok gazdasága 2050-re nettó klímasemlegessé váljon, és kizárólag zöld energiát használjon fel, illetve esetleg még exportáljon is. Emellett részt vállalna az ország abban, hogy a nagy károsanyag-kibocsátó államok - Kínával az élen - ambíciózusabbá tegyék klímacéljaikat.

Az Egyesült Államok jelenleg nem tagja a párizsi klímaegyezménynek: az egyezményt Donald Trump mondta fel és idén november elején lépett hatályba a felmondási nyilatkozat. Az alakulófélben lévő Biden-adminisztráció azonban jelezte, hogy visszatérne az egyezménybe.

Az USA termeli a legtöbb műanyagszemetet

Bár a konkrét tervek nem ismertek, a Biden tervében szereplő felfoghatatlanul nagy összeg egy részét például a műanyag elleni harcra fordíthatná az ország. Egy friss kutatás szerint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság fejenként több műanyagszemetet termel, mint bármely más nagyobb ország. Az Egyesült Államokban ez 105 kilogramm műanyaghulladékot jelent évente fejenként, míg az Egyesült Királyságban ugyanez 99 kiló, a harmadik helyen pedig Dél-Korea van 88 kilóval.

Összességében tehát az Egyesült Államok termeli a legtöbb műanyaghulladékot, az amerikai állampolgárok pedig a világon a harmadik legnagyobb mértékben járulnak hozzá az óceánok műanyagszennyezéséhez - írja a brit Guardian.

Külföldre ment a szemét

Korábbi kutatások azt mutatták, hogy ebben az ázsiai országok járnak az élen, és az Egyesült Államok mindössze a 20. helyen állt. Azonban ebbe nem számolták bele az amerikai hulladékexportot illetve az országon belüli illegális szemétlerakást sem. 2016-os adatok szerint az Egyesült Államokban az újrahasznosításra összegyűjtött műanyagszemét majdnem felét külföldre szállították, a hulladék főként olyan országokban landolt, ahol már egyébként is nehézségekbe ütközött a hulladék hatékony kezelése.

Kutatók szerint a hulladék külföldre szállítása évekig elfedte milyen mértékben járul hozzá az USA a műanyagszennyezéshez. Kína 2018-ban azonban betiltotta a műanyaghulladék behozatalát, és az országot követte Malajzia, Vietnám, Thaiföld, India és Indonézia is, így az azt megelőző időben ezekbe az országokba kerülő szemét sorsa nem teljesen ismert. A Guardian saját, 2019-es nyomozása szerint az USA-ból származó szemét a világ legszegényebb országaiba, többek között Bangladesbe, Laoszba, Etiópiába és Szenegálba tartott, ezekben az országokban ugyanis olcsó a munkaerő és a környezetvédelmi szabályozások is korlátozottak.

Egy szintén friss tanulmány 217 ország hulladéktermelését vizsgálta, ebben már megjelentek az illegális szemétlerakók és a külföldre szállított hulladék hatása is. A Világbank adatait használva a kutatók szintén arra jutottak, hogy az USA-hoz köthető a legtöbb műanyaghulladék, India és Kína került a második és harmadik helyre. A kutatók azt is kiszámították, hogy a műanyagszemét mekkora arányban kerül az óceánokba: ebben az esetben Indonézia és India vitte a prímet.

Nagyobb szerep a megoldásban

Nick Mallos, az Ocean Conservancy környezetvédelemmel foglalkozó érdekképviseleti szervezet munkatársa, és a tanulmány egyik szerzője szerit az Egyesült Államok a világ népességének 4 százalékát teszi ki, azonban a világon keletkező műanyagszemét 17 százalékáért felel.

Így a műanyagszennyezés jelentette válság kezelésében is nagyobb szerepet kellene vállalnia. A magas amerikai adatok a szakértők szerint egyébként a magasabb jövedelemnek és a fogyasztás szintjének az eredménye.

700 millió tonna szemét kerülhet a természetbe

A műanyagszennyezés a világon mindenhol hatalmas problémát jelent, az óceánok mélyétől egészen az alpesi talajig. Egyre többet vizsgálják azt is, mennyi mikroműanyag kerül az emberek szervezetébe az étellel és vízzel, valamint a légzés során. A probléma komolyságát mutatja, hogy egy szeptemberi kutatás megállapította, ha minden jelenleg elérhető módszert bevetnek, akkor is csak 40 százalékkal tudnák csökkenteni a műanyagszennyezés mértékét, 2040-re pedig 700 millió tonna kerülne a természetbe. Ráadásul a koronavírus-járvány fokozza a műanyagszennyezést, elég csak az eldobált maszkokra gondolni, aminek a mértéke egyelőre még nem ismert.

A szakértők szerint a legfontosabb az egyszer használatos műanyagok csökkentése, ahol pedig elkerülhetetlen a műanyag, ott javítani kell az újrahasznosítási rátán. 2016-ban például az amerikai műanyaghulladék mindössze 9 százalékát hasznosították újra.