Továbbra is világszerte lendületesen terjed a koronavírus-járvány, az országok a második hullámra készülnek, emiatt ismét egyre többször jelennek meg a maszkviselést ösztönző felhívások.

Magyarországon Falus András immunológus például az elmúlt hetekben az mondta, mindenhol érdemes maszkot hordani, ahol néhány méteren belül több ember tartózkodik. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa pedig júliusban helyeselte a maszkviselés szigorítását, Merkely Béla a Semmelweis Egyetem rektora pedig szintén azt javasolta, hogy zárt térben mindenki hordjon maszkot.

Kapcsolódó

Az Ipsos felmérése szerint úgy tűnik, a magyarok megszerették a maszkokat, ugyanis az eddig mért legmagasabb, 87 százalékos volt a szájmaszk viselésének aránya. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) június eleje óta kifejezetten ajánlja a maszkhasználatot. Közben Lengyelországban szigorú büntetésekkel próbálják ösztönözni annak használatát, míg az Egyesült Államokban kitört a maszkháború. A koronavírus-járvány kiindulópontjaként ismert kínai nagyvárosban, Vuhanban, viszont sokan lemondtak a maszkokról.

A maszkviseléssel gátolni lehet a járvány terjedését, ahogy a különböző védőeszközök, például a gumiból vagy műanyagból készült kesztyűkkel is. Ezért lényeges a használatuk. Ugyanakkor a használt maszkok és kesztyűk környezetvédelmi problémaként is megjelennek. Például azért, mert egy maszk ijesztően lassan bomlik le.

Tele a kuka

Egy friss kutatás arra mutatott rá, hogy több műanyag került a kukákba a karantén alatt a brit háztartásokban - írja a Sky News. A szóban forgó felmérésben 179 háztartásból 483 fő vett részt, őket arra kérték, hogy egy hétig figyeljék, mennyi műanyagszemetet dobnak ki.

Összesen 23 ezer darab műanyagot gyűjtöttek össze, ez átlagosan hetente 128 darab műanyaghulladékot jelent, ami jelentős növekedést jelent egy másik felmérésben mért 99 darabhoz képest. A heti 128 darab nem tűnhet soknak, azonban a teljes Egyesült Királyságra vetítve ez 3,6 milliárd darab eldobott műanyagot jelent hetente.

Az átmeneti élelmiszerhiány is bűnös

A koronavírus-járvány miatt bevezetett karantén ideje alatt leginkább étel- és italcsomagolásokból származott a legtöbb hulladék, a műanyagok nagy részét pedig a ritkán újrahasznosított lágy, vékony filmréteget képező verzió adta. Ez annak is köszönhető, hogy a karantén bevezetése idején több élelmiszerből is hiány alakult ki, így nem mindig volt a csomagolásmentes verzió elérhető.

Voltak ugyanis olyan időszakok, amikor sok termékből nem volt választék, a vevők örültek, ha találtak ahhoz hasonló terméket, amely akkor esetlegesen átmenetileg hiánycikk volt. Sok esetben például ömlesztett (csomagolatlan) gyümölcs és zöldség nem volt a kínálatban, csomagolt viszont igen, így utóbbiakra esett a választás. Ennek következtében pedig a kijárási korlátozások alatt főleg a gyümölcs- és zöldségcsomagolások, a személyi védőfelszerelések, például maszkok kerültek leginkább a szemétbe. A kutatás szerint a kidobott szemét mindössze 37 százaléka számít újrahasznosíthatónak és mindössze 5 százalék lesz valóban újrahasznosítva.

Gondot okoznak a maszkok

Szakértők közben arra hívják fel a figyelmet, hogy az egyszer használatos védőeszközök, például az eldobált maszkok egyre nagyobb környezeti problémát okoznak. Még a koronavírus-járvány kitörése előtt az ENSZ becslése szerint évente 13 millió tonna műanyaghulladék került a világ óceánjaiba. Erre tehet most rá még egy lapáttal a járvány.

Az Environmental Science and Technology című lapban megjelent tanulmány szerint havonta nagyjából 194 milliárd eldobható gumikesztyűt és maszkot használnak világszerte. Ezeknek a védőeszközöknek a nagy része különféle műanyagból készül, például polipropilénből, polietilénből és PVC-ből, azaz vinylből. A tengerekbe kerülő eldobható, műanyag tartalmú maszkok 450 év alatt bomlanak le teljesen a Waste Free Oceans társaság szerint, amely óceánban található szemetet gyűjt be és hasznosít újra. A maszkok és kesztyűk ráadásul egészségügyi hulladéknak minősülnek, azaz veszélyesebbek, kockázatosabbak, mint a sima szemét.