A koronavírus elleni vakcinák világszerte egyre több emberhez jutnak el, de az még mindig kérdés, hogy kötelező lesz-e az oltás. A Consumer Reports, az egyik legelismertebb amerikai fogyasztóvédelmi magazin reprezentatív kutatásából az derült ki, hogy az amerikaiak kétharmada szerint a vakcinának kötelezőnek kellene lennie az egészségügyben dolgozóknak vagy a tanároknak.
A 2982 felnőtt részvételével zajló kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók 58 százaléka bizonyos tevékenységeket is a beoltottsághoz és annak igazolásához kötne. Ilyen volt például a repülővel való utazás vagy egy nagyobb koncerten való részvétel. A Centers for Disease Control and Prevention (CDCP) adatai szerint egyébként már több mint 17 millióan kaptak a 340 millió lakosú USA-ban legalább egy adag vakcinát, mind a két adagot pedig több mint 3 millióan kapták meg.
Tízből három amerikai nem akar oltást
Annak ellenére, hogy a megkérdezettek többsége bizonyos foglalkozások esetén kötelezővé tenné az oltást, a Consumer Reports decemberi felmérése szerint az emberek 33 százaléka valószínűleg vagy biztosan nem akarja beadatni magának a vakcinát.
Ez az arány azonban csökkenhet, ahogy egyre több embert oltanak be. Jelenleg azonban - az újabb vakcinák megérkezéséig vagy a gyártás felpörgetéséig - nagyobb a kereslet a vakcinák iránt mint a kínálat, így azok is hosszú várakozási idővel nézhetnek szembe, akik szeretnék az oltást.
Egészségügyi dolgozóknak, tanároknak kötelezővé tennék
A válaszadók 46 százaléka szerint az egészségügyben dolgozók, 36 százalékuk szerint a tanárok és az iskolákban dolgozók, 32 százalékuk szerint az élelmiszerrel foglalkozók számára kötelezőnek kellene lennie az oltásnak. Emellett 28-28 százalékuk gondolkodik ugyanígy a közlekedésben és az élelmiszerboltokban dolgozókról.
Diane M. Juffras, a University of North Carolina Chapel Hill School of Government jogász professzora szerint senkit nem lehet fizikailag kényszeríteni az oltásra, de az államoknak, az iskoláknak, a munkaadóknak széles mozgásterük van abban, hogy megköveteljék az oltást a lakosoktól, a hallgatóktól, a munkavállalóktól vagy éppen az ügyfelektől. Kaliforniában például 2015-ben elfogadtak egy törvényt, amely szerint a gyerekfelügyelőknek kötelező a kanyaró elleni oltás, miután Disneylandben kitört a betegség. Persze létezik számos - főként vallási vagy orvosi okokra visszavezethető - mentesség, amelyek korlátozzák az általános oltási rendelkezések bevezetésének lehetőségét.
Repüléshez, egyetemre, iskolába és rendezvényekhez kellene az igazolás
A felmérésben azt is megkérdezték, milyen tevékenységekhez lenne szükség igazolásra arról, hogy valakit beoltottak. A válaszadók 31 százaléka szerint erre a repülős utaknál, 28 százalékuk szerint az iskolába vagy egyetemre járáshoz, 27 százalékuk szerint nagy létszámú eseményeken való részvételhez és 24 százalékuk szerint a tömegközlekedéshez lenne erre szükség.
A legtöbb légitársaság egyelőre még nem nyilatkozott, kötelezővé teszi-e az oltás az utazáshoz. A vakcinával kapcsolatos utazási szabályokról Alan Joyce, a Qantas vezérigazgatója szólalt meg először, aki szerint légitársasága mindenképpen vakcina beadásához kötné a nemzetközi utazást, és úgy vélte, Ausztrália is meg fogja ezt követelni a határon való belépéshez.
Egyes üdülőhelyek már most is kérnek koronavírus-tesztet érkezés előtt, míg a szállodák egy része a helyszínen végzi el ezeket a vendégeken. Szakértők szerint a kötelező oltás helyett a cégek elmehetnek egy másik irányba is, amikor a vakcina beadását ösztönzik például bónusszal vagy extra szabadsággal. Az amerikai Aldi például saját oltóközpontokkal várná a munkatársait, a boltláncnál több órányi munkabér jár annak, aki beoltatja magát. Az Instacart házhoz szállító cég szerint 25 dollárt, azaz több mint 7400 forintot fizet több mint félmillió munkatársának, ha úgy döntenek, szabadságot vesznek ki a azért, hogy megkaphassák a vakcinát.
Mi a helyzet Magyarországon?
A magyarok oltási hajlandósága hétről hétre emelkedik a KSH adatai szerint, igaz, még 26 százalékuk elutasítja a vakcinát. Míg a 2020. november 30-val kezdődő héten csak a magyarok 14,9 százaléka volt biztos benne, hogy beoltatná magát, ez az arány - egy hétnyi megtorpanást leszámítva - fokozatosan emelkedett, és a mérés hetedik hetében (a 2021. január 11-ével kezdődő héten) már 33 százalék százalék volt, azaz minden harmadik megkérdezett hajlik erre.
Müller Cecília országos tisztifőorvos szerint az oltásra jelentkező egészségügyi dolgozók 80 százaléka már megkapta a védőoltást, és közülük nyolcezren már a második dózist is. Számos szociális intézményben is elkezdődött az oltások beadása, az oltások előrehaladásának kizárólag azok mennyisége szab határt.
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig január közepén azt mondta, nem kötelező, hanem önkéntes lesz az oltás Magyarországon, de mindenkit biztat a kormány, hogy regisztráljon a vakcinára. A miniszter beszélt arról is, hogy akiket már beoltottak, azokra nem vonatkozik az esti kijárási tilalom, ők egy plasztikkártyával igazolhatják a védettségüket.
Kötelező?
Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára a Szabad Európának arról beszélt, hogy minden lehetőség megvan rá, hogy a koronavírus elleni oltást kötelezővé tegyék, ennek elrendelése az országos tisztifőorvos hatásköre Magyarországon. Most is vannak munkakörhöz kötött védőoltások. Ha például valaki ma Magyarországon vadőr akar lenni, be kell oltatnia magát veszettség ellen, és senki sem dolgozhat az egészségügyben, aki nincs beoltva Hepatitis B ellen.
Zempléni Kinga munkajogász január elején az oltások esetleges kötelezővé tételéről azt mondta? jelenleg semmi nem utal arra, hogy a védőoltás kötelezővé válna a munkavállalók vagy a lakosság számára. A kormány következetesen azt jelentette ki, hogy a védőoltás önkéntes lesz. A munkajogász szerint általánosságban, a munkáltatóknak nincs törvényes joguk arra, hogy megköveteljék a munkavállalóktól a védőoltás beadatását (hacsak nincs arra külön rendelkezés). A munkáltató azonban felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítéséért.