Hihetetlen mennyiségű mikroműanyagot engednek bele a vizekbe a ruhák mosása közben szerte a világon.

Az amerikai The University of California, Santa Barbara kutatói 5,6 millió tonnára becsülik az apró műanyagok mennyiségét, amik a szintetikus ruhákból távoztak 1950 és 2016 között. Ezeknek pedig nagyjából a fele, azaz 2,9 millió tonna pedig a vizekben, így a tengerekben és folyókban köt ki - írja a BBC. Ez a nagyságrend nagyjából 7 milliárd polárpulóvert tesz ki, vagyis a világ majdnem minden lakójának jutna egy.

Tripláztak a ruhák

Az 5,6 millió tonna mikroműanyag nagyjából a fele az elmúlt évtizedben keletkezett, aminek oka, hogy egyre több ruhát vesznek az emberek. A kutatók szerint 1990-ben az egy főre jutó átlagos ruhakészlet 8 kilogramm volt, 2016-ra ez több mint a triplájára nőtt, azaz fejenként 26 kilogrammot tett ki.

Jól mutatja ezt az is, hogy az európai ruhagyártók 2000-ben például még csak átlagosan két kollekciót dobtak piacra az Európai Parlament adatai alapján, a kollekciók száma 2011-re ötre emelkedett, de például a Zara 24, a svéd H&M 12-16 kollekcióval rukkol elő évente. A fogyasztók pedig egyre inkább eldobható termékként tekintenek a ruhákra, amelyeket mindössze hét vagy nyolc alkalommal vesznek fel átlagosan, mielőtt a kukában kötnének ki a szerzemények.

Víz és szárazföld egyaránt

A kutatók szerint azonban a műanyagdarabkák nem csak a vizeket, hanem a szárazföldet is érintik, sőt, az utóbbit érintő kibocsátás már nagyobb is. A szennyvízből ugyanis már egyre jobban ki tudják szűrni a mosógépekből kiszabadult anyagszálakat. Ezek azonban, a szennyvízkezelés maradékaként keletkező szennyvíziszap, az úgynevezett bioszolidhoz hasonlóan gyakran termőföldekre kerülnek vagy egyszerűen a szeméttelepekre. Roland Geyer, a kaliforniai UCSB Bren School of Environmental Science and Management ökológus szakértője szerint így csak arról van szó, hogy a probléma egyik területről átkerül egy másikba.

Az összes műanyag körülbelül 14 százalékából állítanak elő olyan szintetikus szálakat mint például a poliészter. Amikor ezeket a szintetikus anyagból készült ruhákat kimossák, akkor a ruháról rengeteg, a hajszálnál is vékonyabb, úgynevezett mikroműanyag darabka válik le. Az sem mindegy, hogy ezeket a ruhákat milyen módszerrel és mivel mossák. Ezek a szálak pedig egyre nagyobb arányban kötnek ki a földeken, és a hatékonyabb, modern szennyvíztisztító rendszerek ehhez még inkább hozzájárulnak majd.

Jobb szűrők jöhetnek a mosógépekbe

Mivel a természetből ezeknek a mikroműanyag-szálaknak az eltávolítása technikailag nem reális lehetőség, a kibocsátás csökkentésére kell fókuszálni. Jamie Woodward, a University of Manchester szakértője szerint ilyen megoldás lehet például. hogy hatékonyabb szűrőket fejlesztenek ki a mosógépekbe.

Szerinte a mikroműanyagok évtizedek óta jelen vannak a környezetben, de azt még mindig nem tudni pontosan, hogy milyen mértékű szennyeződési szint fogadható el. Ráadásul a szintetikus anyagszálak sokkal ellenállóbbak mint például a gyapjú vagy a pamut, így sokkal több ideig is maradnak meg a környezetben.