A műanyagszennyezés a világon mindenhol problémát jelent, az óceánok mélyétől egészen az alpesi talajig. A műanyaghulladékok környezetre gyakorolt súlyos hatása mellett egyre többet vizsgálják azt is, mennyi mikroműanyag kerül az emberek szervezetébe például az ételekkel.
A University of York kutatása szerint a tenger gyümölcsei közül a kagylókban, az osztrigákban és a fésűkagylókban van a legtöbb mikroműanyag. Az angliai Hull York Medical School kutatói több mint 50 tanulmányt néztek meg 2014 és 2020 között, hogy megtudják, mennyire szennyezettek mikroműanyaggal globálisan a különböző halak és kagylók. A tudósok még vizsgálják, hogy pontosan milyen hatással van az emberek egészségére az, ha mikroműanyaggal szennyezett tenger gyümölcseit fogyasztanak. A kutatás szerint a puhatestűekben grammonként 0-10,5, a rákfélékben 0,1-8,6, míg a halakban 0-2,9 darab mikroműanyagot találtak. Az Ázsia partjainál begyűjtött puhatestűek voltak a leginkább szennyezettek. A mikroműanyagokat az állatok szervezetének különböző részeiben, például a belekben és a májban találták meg. Ez azért fontos, mert a tenger gyümölcseit, például az osztrigát, a kagylót és a fésűkagylót egészben fogyasztják, míg például a nagyobb halaknak csak bizonyos részeit.
Gondot okozhat a papírpohár és a cumisüveg is
A műanyagokkal nem csak az találkozik, aki valamilyen tengeri herkentyűt eszik, káros lehet az egészségre a papírpohárból való ivás is egy Indiában végzett kutatás szerint. Több tízezer apró műanyagdarabkát nyel le ugyanis egy átlagos ember csak azzal, ha naponta háromszor valamilyen forró italt, például kávét vagy teát iszik papírpohárból. Egyes poharak ugyanis műanyaggal vannak bélelve, ez a réteg pedig lebomlik a hő hatására, sőt nehézfémeket is tartalmaz.
A cumisüvegek hasonlóan problémásak lehetnek: az Index idézte a Nature Food tudományos folyóiratban októberben megjelent nemzetközi tanulmányt, amelyből az derült ki, hogy egy átlagos egy év körüli kisgyermek a polipropilénből készült cumisüvegek sterilizációja és a tápszer elkészítése miatt csaknem egymillió mikroműanyagot nyelhet le naponta.
Megháromszorozódó hulladék
Ráadásul a műanyagok egyre nagyobb problémát jelentenek majd: előrejelzések szerint a világszerte keletkező műanyaghulladék várhatóan 2060-ig megháromszorozódik, és eléri a 155-265 millió tonnát évente. Ahogy a szemét eljut az óceánokba, tavakba és folyókba, mikroműanyaggá válva bekerülhet az ott élő állatok szervezetébe.