A műanyagszennyezés világszerte hatalmas problémát jelent, a műanyagok elleni küzdelem része pedig az egyszer használatos műanyagtermékek, köztük az ilyen nejlonszatyrok használatának mérséklése. Utóbbiakat sokan cserélik le többször használható verziókra, azonban ez nem feltétlenül jelent megoldást a problémára.
Az Egyesült Királyságban például jelentősen nőtt a kereslet a többször használható zacskók iránt, amióta nem érhetőek el ingyenesen az egyszer használatos műanyag zacskók. A nejlonszatyrokért 2015 óta kérnek pénzt az Egyesült Királyságban, ezt először a nagyobb élelmiszerboltokban vezették be a brit Sky News cikke szerint, idén áprilistól pedig tovább nő a nejlonzacskók ára, és már a kisebb boltokra is kiterjed a szabályozás. A szintén brit Guardian pedig szakértőkre hivatkozva arról írt, hogy az áremelés nem jelent végleges megoldást, hiszen az emberek egyre több többször használható szatyrot vásárolnak, ami további környezetvédelmi problémához vezet, ezekben ugyanis sokszor több műanyag van mint a hagyományos zacskókban.
Élen a Tesco
A brit élelmiszerboltokban 2019-ben 1,58 milliárd darab többször használatos szatyrot vettek meg az emberek a Greenpeace és az Environmental Investigation Agency adatai szerint.
A legtöbb ilyen szatyrot a Tesco értékesítette: 528 millió darabot 2019-ben, 2018-ban pedig még ennél is többet, 713 milliót adtak el. A Morrisons üzletláncnál az eladott többször használatos szatyrok száma elérte 2019-ben 110,8 millió darabot, és a cég bejelentette, hogy egyáltalán nem árul majd műanyag zacskókat. A Marks&Spencer boltláncnál pedig 2019-ben hatszor annyi többször használatos szatyrot adtak el mint 2018-ban, egészen pontosan 82,6 millió darabot szemben a 2018-as 13,4 millió darabbal szemben.
Így nem környezetbarátabb
Libby Peake, a környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó jótékonysági szervezet és független agytröszt, a Green Alliance erőforrás-politikai vezetője szerint a többször használatos vagy más néven „életre szóló szatyrok” nem jelentenek környezetbarátabb megoldást, ha valaki mindössze egy hétig használja őket, és a boltoknak sokkal drágábban kellene adniuk őket ahhoz, hogy eltántorítsák az embereket az újabb és újabb verziók beszerzésétől. A szakértő szerint Írországban sokkal többet kérnek ezekért a termékekért mint az Egyesült Királyságban, így pedig 90 százalékkal estek vissza az eladások.
A többször használatos szatyrok ugyanúgy készülhetnek műanyagból, az Environmental Investigation Agency szerint pedig elképesztő mennyiségben gyártják őket. Ráadásul mivel strapabíróbbak, több műanyag is lehet belőlük.
Változik a helyzet Magyarországon is
2021. július 1-től drágulnak Magyarországon is a műanyag zacskók: megváltozik a hulladékgazdálkodás szabályozása az Európai Unióban is, kivonják a forgalomból a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat. A rendelet célja elsősorban az egyszer használatos műanyag tárgyakból származó hulladék megelőzése és csökkentése.
A magyar jogszabály – túlteljesítve az uniós előírást – kiterjed az egyéb műanyag italtartó poharakra és műanyag zacskók használatának korlátozására is. Az új jogszabály értelmében betiltják a 15 és 50 mikron közötti falvastagságú bevásárlótáskákat. A 15 mikronnál vékonyabb, úgynevezett "kiflis zacskók" termékdíját hússzorosára emelik: a jelenlegi kilónként 57 helyett 1900 forintra. Az úgynevezett "lebomló" zacskókra pedig bevezetik az 500 forintos termékdíjat. (Eredeti cikkünkben tévesen azt írtuk, hogy betiltják a 15 és 50 mikron közötti falvastagságú műanyag zacskókat, például uzsonnás zacskók, kutyapiszok piszok szedésére szolgáló zacskók, de a korlátozás csak az ilyen falvastagságú bevásárlószatyrokra vonatkozik.)
A szabályozásra szükség is van: a G7 cikke szerint ugyanis Magyarországon egyelőre vesztésre állnak az emberek a műanyag zacskók ellen vívott háborújukban. Ha 2001 óta nézzük, akkor majdnem a duplájára nőtt a magyarok nejlonzacskó felhasználása. Jó hír azonban, hogy 2018-ban az előző évi csúcshoz képest ötödével csökkent a műanyag zacskók felhasználása, ám 2019-ben ismét hét százalék volt a növekedés, a 2020-as adatokban pedig nem várható éves szintű csökkenés.