A jogszabályok megjelentek a hivatalos közlönynek számító állami jogi információs portálon. A kettős állampolgárság eltitkolásának büntethetősége 60 nap múlva lép hatályba.
Az orosz állampolgársági törvényben végrehajtott változatást a múlt héten fogadta el a parlament. A szabályozás szerint minden, Oroszország területén állandó lakosként élő orosz állampolgárnak 60 napon belül írásban be kell jelentenie a migrációs szolgálatnál, ha más ország állampolgárságára tesz szert. A törvény nem vonatkozik a külföldön állandó jelleggel élő, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező orosz állampolgárokra.

Ha az érintettek elmulasztják a bejelentési kötelezettséget, akkor azt akár 200 ezer rubel pénzbüntetéssel sújthatják (több mint 1,2 millió forint), vagy 400 órányi kötelező munkavégzést róhatnak ki rájuk. Az orosz alkotmány szerint az ország állampolgárai lehetnek kettős állampolgárságúak, de csak abban az esetben, ha erről Oroszországnak az adott állammal érvényes megállapodása van. Jelenleg csak Tádzsikisztánnal és Türkmenisztánnal van ilyen egyezmény.

A kettős állampolgárság eltitkolását büntető törvénymódosítás nem sokkal a Krím félsziget elcsatolását követően került az orosz parlament elé. A területen élőkre azonban csak 2016. január 1-től terjed ki.

Az orosz államfő egy másik törvénymódosítást is aláírt szerdán, amely erősíti a hatalom nyomását a nem kormányzati szervezetekre (NGO). A jogszabály egyszerűsítette az oroszországi NGO-k külföldi ügynökként való nyilvántartásba vételét, így ezt a szervezet akarata ellenére is megteheti az illetékes hatóság. A regisztráció ellen ugyan fellebbezhet az adott NGO, de ha a bíróság nem ad helyet a panaszának, még meg is büntethetik a törvény be nem tartása miatt.

Lev Ponomarjov, az Emberi Jogokért nevű szervezet vezetője szerint a törvénymódosítás alkalmazása számos független jogvédő csoport feloszlásához vezet és a jogvédők "újra ellenzékbe mennek át".

A 2012 novemberében hatályba lépett, hazai és külföldi jogvédők által élesen bírált orosz jogszabály szerint az Oroszországban külföldi támogatással működő, politikai tevékenységet végző nem kormányzati szervezeteknek külföldi ügynökként kell nyilvántartásba vétetniük magukat az igazságügyi tárcánál. Ellenkező esetben súlyos pénzbüntetést kell fizetniük. Az ügyészség adatai szerint Oroszországban 80 ezer nem kormányzati szervezet működik, de eddig csak egy vétette magát nyilvántartásba külföldi ügynökként.