Korábbi nem hivatalos értesülések szerint Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök (képünkön balra) hamarosan bejelenti, hogy bizalmi szavazást kér kormánya ellen a parlamentben. Ez árnyékot vet a nagy nehezen kialkudott uniós támogatási program végrehajtására, ugyanis a negatív végeredmény belpolitikai válsághoz vezetne - vélik a CNBC-nek nyilatkozó szakértők.

Athénnak augusztus 20-án kell átutalnia az Európai Központi Banknak (ECB) 3,2 milliárd euró hiteltörlesztést - ezt megvárnák a bejelentéssel. (Az esti, legfrissebb hírek szerint a görög kormány minden bizalmatlansági szavazás és választásokkal kapcsolatos utalások ellenére úgy tűnik, a jövő hétre halaszt minden politikai döntést.) Az ECB szóvivője azt mondta a CNBC-nek, hogy az utalás megérkezésére számítanak, azaz úgy vélik, hogy az eurózóna kormányai és - ahol szükséges - parlamentjei rábólintanak az újabb segélycsomagra, így lesz pénzük a görögöknek a törlesztésre. Kedden az eurózónás tagállamok közül Ausztria, Spanyolország, és Észtország parlamentjén ment át a harmadik görög csomag támogatása, a németek és a hollandok szerdán szavaznak.

Esti próbaszavazás: meglesz

Egy kedd este tartott próbaszavazás kiszivárgott eredménye, illetve a többi képviselőcsoport állásfoglalása alapján a német törvényhozás alsóháza (Bundestag) várhatóan nagy többséggel megszavazza az új görög mentőprogramot - írta az MTI. A CDU/CSU pártszövetségnek 311 képviselője közül 56-an szavaztak nemmel a kedd este tartott próbaszavazáson és négyen tartózkodtak. Az Angela Merkel vezette konzervatívokkal kormányzó szociáldemokraták (SPD) jelezték, hogy a szerdai rendkívüli ülésen megszavazzák a kormány előterjesztését, miszerint Németország részt vesz a 86 milliárd eurós hitelprogramban, amelyben a német részesedés 23,2 milliárd eurót tesz ki. Az ellenzéki Zöldek is közölték, hogy támogatják a programot, míg a nagyobbik ellenzéki párt, a Baloldal jelezte, hogy képviselőik nemmel szavaznak, mert a hitelprogram szerintük túlságosan kemény megszorításokat ír elő a görög kormánynak. Mindennek alapján a Bundestag várhatóan nagyjából 75 százalékos támogatottsággal fogadja el az előterjesztést.

Rossz a bizonytalanság

Panosz Szkurletisz energiaügyi miniszter már hétfőn elkerülhetetlennek minősítette a bizalmi szavazást, miután a nagyobb kormánypárt, a radikális baloldali Sziriza képviselőinek harmada a segélyprogram megszorításai ellen tiltakozva a kormány ellen voksolt. Erre reagálva az előző kormány két pártja jelezte, hogy nem támogatják a kormányt, mert szerintük az felel az újabb megszorító csomagért, amelyet Görögország a nyakába kap.

A bizalmi szavazással és az ezt követő rendkívüli parlamenti választásokkal kapcsolatos állandó pletykák gondot okoznak - véli Craig Erlam, az OANDA devizakereskedési platform elemzője. Görögországnak politikai stabilitásra lenne szüksége, hogy végrehajtsa a programban foglalta vállalásait. Az első félév hektikus tárgyalásai súlyos sebet ejtettek a gazdaságon, még egy ilyen huzavonát már nem bírna ki.

Nem jön össze

Eközben Angela Merkel német kancellár (képünkön jobbra) szembe kerülhet a hét végén is elismételt ígéretével, nevezetesen, hogy nem lesz újabb görög hitel az IMF részvétele nélkül. A Bild már hétfői címlapján azzal revolverezte Merkelt, hogy megszegte ezt az ígéretét, mivel Christine Lagarde, az IMF igazgatója világossá tette, hogy továbbra is a görög adósságok enyhítésétől teszik függővé részvételüket a programban.

A berlini kormány legfeljebb a kölcsön feltételeinek enyhítéséről hajlandó tárgyalni, de arról is csak októberben, ha már látják, hogyan halad Athén a vállalásai teljesítésével. Az IMF bevonásának hiánya megnehezítheti a kormánynak a hitelcsomag elfogadtatását a Bundestaggal szerdán. Sok konzervatív képviselő ettől teszi függővé támogatását.

A tárgyalások megkezdését 60 CDU/CSU-s honatya ellenezte, ám egy próbaszavazás szerint ez 120-ra emelkedhet megállapodásról tartandó voksoláson. Ez nem olvasztaná el a program elfogadásához szükséges többséget a 631 fős parlamentben, ahol a kormányzó nagykoalíciónak 504 képviselője van. Azonban kínos lenne Merkelnek.

Nem is akartuk

Inkább csak a megfigyelők hallgathatták kínos csodálkozással Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter megjegyzését, miszerint soha nem óhajtotta kilökni Görögországot az eurózónából. A június-júliusi tárgyalásokon ő lépett fel a legkeményebben az athéni kormánnyal szemben, és a német pénzügyminisztériumban dolgozták ki az "ideiglenes" görög kilépés tervét. A Handelsblatt gazdasági lap felmérése szerint a németek 47 százaléka előnybe részesítette a pénzügyminiszter kemény fellépését a görögökkel szemben Merkel kompromisszumkész hozzáállásával szemben

Fel sem merült bennünk júliusban, hogy Görögországot ki kellene billenteni az eurózónából - mondta most a ZDF televíziónak adott interjújában. Nem vezethettük Európát szakadékba - tette hozzá. Schäuble optimista a programmal kapcsolatban, szerinte gyorsan haladhatnak előre a megvalósításban, hiszen mindenki a sikerben érdekelt.