Sajátos helyzetbe hozták baloldali államfőjüket a chileiek azzal, hogy elutasították az új alkotmány tervezetét. Éppen ők voltak ugyanis azok, akik 2020 októberében egy népszavazáson 80 százalékos többséggel úgy döntöttek, hogy új alkotmányt kell elfogadni, amelyet a nép választotta küldötteknek kell megfogalmazni. Ezt megelőzően 2019 októberétől helyenként lázadásokkal kevert tömegtüntetéseken tiltakoztak a társadalmi egyenlőtlenségek ellen.

Ezt követően 2021 őszén 56 százalékos többséggel megválasztották az ország elnökévé a 36 éves baloldali Gabriel Boricot, aki megígérte, hogy a véreskezű Agusto Pinochet elnöksége idején elfogadott, és a Pinochet-rezsim bukása után, az 1990-es években csak módosított alkotmányt új alaptörvénnyel váltják fel. Ez utasították el a vártnál nagyobb, 62 százalékos többséggel az erről szóló referendumon – írja a Financial Times az ügy hátterét firtató cikkében.

Óriási részvétel

A népszavazáson kötelező volt a részvétel, ennek megfelelően 13 millióan járultak az urnákhoz a 17,5 milliós országban, szemben az egy évvel korábbi elnökválasztás nyolcmilliós részvételével. Éppen ez lehet az elutasítás egyik oka – idézi a BBC a szakértőket –, hiszen akinek csak egy kicsi kétsége is volt az alkotmánytervezettel kapcsolatban, az a biztonság kedvéért ellene szavazhatott.

Boric és baloldali koalíciós kormánya viszont arra készült, hogy jelentős reformcsomagot fogadtat el az új alkotmány hátterével – írja a brit üzleti lap. Ebben lettek volna adóváltozások, módosították volna a nyugdíjrendszert és a szociális ellátásokat. A vereség után az elnök azt mondta, hogy módosítások után újra a néphez fordulhatnak jóváhagyásért.

Óriási változások

Sok chilei egyszerűen illegitimnek tekinti a Pinochet diktatúrája idején elfogadott alkotmányt, és ennek szellemében az új alaptörvény jelentősen kiterjesztette volna a környezetvédelem és a polgári jogvédelem hatókörét. Az országot „plurinemzeti”, azaz plurális, megosztott állammá nyilvánította volna, ami kiterjesztette volna a népesség 13 százalékát adó bennszülött chileiek jogosítványait. A törvényhozásban a szenátus helyét a régiók kamarája vette volna át.

Emellett teljesítette volna a női jogvédők olyan követeléseit, mint az abortuszhoz való jog megadása, illetve egy olyan szabály bevezetése, amelynek értelmében a hivatali állások felét kötelezően nőknek kellett volna betölteniük. 

Óriási ellenállás

Úgy tűnik azonban, hogy a szavazók többségét megriasztott az új szociális szerződés megkötéségéből fakadó bizonytalanság, ugyanis az utat nyithatott volna a vagyonelosztás és a befektetések körüli bizonytalanság kialakulása előtt egy olyan országban, amely erősen függ a bányaipartól.

A BBC idéz egy fiatal nőt, aki az új alkotmány ellen szavazott. Szerinte változásra van szükség, de nem a „kommunizmus bevezetésére”. Jellemző a szavazók bizonytalanságára, hogy még a bennszülöttek többsége is az új alkotmány ellen szavazott.

A természetesen piacok örömmel fogadták az eredményt – végül is a világ legnagyobb rézkitermelő és második legnagyobb lítiumexportőr országáról van szó. Ugyanakkor az ország gazdasági problémái, a rekordmagas infláció és a növekedés lassulása nem oldódnak meg. Az elemzők 2022 második felére recessziót jósolnak Chilében.