Pat Gelsinger arra számít, hogy hatalmas hiányok maradnak a chippiacon annak ellenére, hogy a félvezetőipar igyekszik reagálni a megnövekedett keresletre. Erre készülve az Intel bejelentette, hogy 30 milliárd ringgit (7,1 milliárd dollár) értékű beruházást hajt végre, hogy a következő 10 évben bővítse az országban a gyártási kapacitásait. Gelsinger arra számít, hogy a lépés több mint 4000 új munkahelyet teremt - írja a Nikkei.
A malajziai befektetésfejlesztési hatóság már hétfőn közölte, hogy támogatja a projektet. A létesítmény Bayan Lepasban, az északi Penang tartomány nemzetközi repülőterének közelében lesz. Az Intel Malajziára támaszkodik chipgyártási műveleteinek egy részében.
Kapcsolódó
Gelsinger elmondta, hogy az iparágnak a világjárvány közel két évvel ezelőtti kezdete óta a kapacitásépítésre irányuló erőfeszítései legalább három évig tartanak, amíg eredményt hoznak.
"Az általános félvezetőhiány meglehetősen jelentős, és a félvezetőipar a Covid előtt évente körülbelül 5 százalékkal növekedett" - mondta egy sajtótájékoztatón. Akkoriban körülbelül 500 milliárd dolláros iparág volt, mostanra viszont jelentős megnövekedett.
"A koronavírus-járvány megzavarta az ellátási láncokat, amelyek negatívba fordultak" - folytatta Gelsinger. "A kereslet évről évre 20 százalékkal nő most, és a megzavart ellátási láncok nagyon nagy szakadékot hoztak létre ... és ez a robbanásszerű kereslet továbbra is fennáll" - tette hozzá.
Gelsinger szerint a malajziai beruházás része az Intel folyamatos kapacitásépítésének az Egyesült Államokban, Európában és Ázsiában.
"Csak időbe telik, hogy kiépítsük ezt a kapacitást, hogy reagálni tudjunk a kereslet megugrására" - mondta, kiemelve az amerikai Arizona és Új-Mexikó államokban lévő létesítmények "jelentős" bővítéseit, amelyeket már bejelentettek.
"Várhatóan a közeljövőben bejelentjük a következő nagy amerikai és a következő európai telephelyünket is" - mondta a vezérigazgató.
A chiphiány világszerte visszafogja a gazdasági növekedést. Magyarországon a feldolgozóipari termelésben 20 százalékos kiesést okozhatott, a GDP-növekedést akár 1,5 százalékkal is visszafoghatta. Leálltak olyan gyárak is az alkatrészhiány miatt, mint a Mercedes kecskeméti üzeme.