Donald Trump minden bizonnyal nagyon elégedett magával, erre utal, hogy miután aláírta azt a rendeletet, amely magas vámokat vet ki az importált napelemekre és mosógépekre, szükségét látta elismételni: az volt a célja ezzel, hogy Amerikában amerikaiknak teremtsenek állásokat.

Bizonyára nem véletlenül időzítette a gesztust a davosi Világgazdasági Fórumon tervezett fellépése elé. Azt üzente a világ globalista elitjének, hogy tehetnek neki egy szívességet. A Financial Times (FT) cikke szerint azonban a cicaharc az amerikai elnök kudarcával, illetve rosszabb esetben katasztrofális kereskedelmi háborúval végződhet.

Elődök botlásai

Az utóbbi veszélyt erősíti, hogy Trump a következő hetekben további lépésekre készül azon a címen, hogy vissza akarja szorítani Kína inkorrekt kereskedelmi politikáját. Ebben a döntésében szerepe lehet annak, hogy nem tanult a történelemből. Pedig csak két elődje, a republikánus George W. Bush és a demokrata Barack Obama intézkedéseinek következményét kellett volna megismernie egy ötperces tájékoztató keretében.

Az előbbi az acélra, az utóbbi a gumiabroncsokra vetett ki büntetővámot nem titkoltan a Kínából érkező import korlátozására. A cél az amerikai munkahelyek védelme volt, az eredmény amerikai munkahelye elvesztése lett. Ezért mindkét elnök csak egyszer-egyszer próbálkozott ilyenfajta protekcionizmussal.

Régi dolog

Az amerikai elnökök az 1970-es évektől kezdve tartózkodnak attól, hogy engedve a hazai cégek lobbizásának piacvédelmi intézkedéseket hozzanak - ahogy azt Trump tette új kezdeményezésével. A közgazdászok ugyanis arra figyelmeztetik őket, hogy az ezekkel járó hátrányok felülmúlják az előnyöket. Mindig vannak nem szándékolt következmények - foglalja össze a lényeget Raj Bhala, korábbi jegybanki tisztviselő, a nemzetközi kereskedelmi jog professzora.

Bush 2002-ben vetett ki importvámot az acél behozatalára az USA-ba, ami 200 ezer állás megszűnéséhez és négymilliárd dollár elveszett bérhez vezetett a nyersanyagot felhasználó cégeknél, például autógyártóknál, mert megdrágult az acél. Az ország acélipara egyébként akkoriban kevesebb mint 200 embernek adott munkát.

Obama 2009-ben 35 százalékos tarifával sújtotta a kínai gumiabroncsimportot, amivel megvédett 1200 munkahelyet darabonként 900 ezer dolláros költséggel - idézi az FT a Peterson Institute for International Economics 2012-ben kelt tanulmányát. Eközben az áremelkedés miatt 2500 állás elveszett a gumiabroncs-kiskereskedelemben.

Megmondták

Az amerikai napenergia-ipar szakmai szervezete sietett figyelmeztetni a washingtoni döntéshozókat, hogy ha az új vám bevezetése átmegy a kongresszuson, akkor 23 ezer munkahely elvesztését kockáztatják az ágazatban. A nagy biznisz ugyanis nem a napelemgyártás, hanem a rendszerek telepítése és üzemeltetése, amit segít az olcsó kínai napelemek felhasználása.

Ha rontják az üzlet szabályozási környezetét, akkor elriasztják a befektetőket is, amivel megakadályozzák további megszámlálhatatlan munkahelyek keletkezését. Ezért cserébe az importvám segít megvédeni ezer munkahelyet a napelemgyártóknál.

Trump érvelése szerint a protekcionizmus arra bátorítja a belföldi és a külföldi vállalatokat, hogy az USA-ba vigyék termelésüket. Ez sem állja ki azonban a valóság próbáját, ugyanis ez enélkül is eszükbe jut. Például a koreai LG és Samsung azelőtt döntött mosógépgyárak létesítése mellett az USA-ban, hogy a Whirlpool megszerezte volna Washington támogatását a mosógépimport vámjának emeléséhez.

Kereskedelmi háború

Nem lesz kereskedelmi háború - jelentette ki az elnök. Adminisztrációjából azt kommunikálják, hogy az amerikai kormány kész rövid távú hátrányokat vállalni az USA kereskedelmi pozícióinak hosszú távú javításáért, főként Kínával szemben. Vannak azonban Trump környezetében is olyanok, akik figyelmeztették főnöküket: ha nem vigyáz, a kereskedelem megdrágításával elveszítheti azt a gazdasági hasznot, amit adócsökkentéseitől remél.

És ezzel sok közgazdász egyetért. Ha például a következő körben nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva rászáll az acél- és alumíniumbehozatalra, akkor nagy árat fizettethet az ezeket a fémeket nagy mennyiségben felhasználó cégekkel, például az autógyártókkal.

Az acélipar csak az USA feldolgozóiparának két százalékát képviseli. Ennek védelmében a nyersanyag drágulásával olyan ágazatokra (például az autógyártásra) mérhetnek súlyos csapást, amelyeknek az acéliparnál is durvább piaci versenyen kellene helyt állniuk - figyelmeztetnek oxfordi egyetemi kutatók.

Még nem döntöttek a válaszcsapásról

A pekingi vezetés egyelőre nem részletezi, milyen válaszlépéseket tesz az amerikai vámtarifák bevezetésére - adta hírül az MTI. Mindössze annyit közöltek, hogy megvédik Kína legitim érdekeit.

A kínai Global Times napilap találgatása szerint Kína korlátozhatja az amerikai marhahús, illetve autók importját. A pekingi vezetés megteheti, hogy amerikai kincstárjegyeket dob piacra az ország jelentős valutatartalékaiból. Ez megdrágítaná a washingtoni kormánynak a hitelfelvételt. Mindezek a lépések bizonyára nem javítanák Trump és a republikánusok népszerűségét hazájukban.

A fotó forrása: Reuters