A dohányzás elleni küzdelmet jelenleg két megközelítés jellemzi. Az egyik teljesen elutasít minden alternatív, ártalomcsökkentett megoldást és adóztatással gyakorlatilag sarokba szorítják a dohányosokat, a másik lépésről lépésre halad és elfogadja, hogy lesznek emberek, akik semmilyen körülmények között nem fognak leszokni.
A WHO és az Európai Bizottság is inkább az első megközelítés híve, érveik között szerepel többek között, hogy vannak olyanok, akik számára az alternatív dohánytermékek jelentik a belépőt a nikotinfüggőségbe. Az EU pedig a dohánytermékek jövedéki adója esetében nem igazán differenciál a gazdag és a szegény tagállamok között.
Folyik a felülvizsgálat
Az Európai Bizottság jelenleg dolgozik a dohánytermékek európai adóztatásának kereteit meghatározó irányelv felülvizsgálatán, a javaslat 2022 utolsó negyedévére várható. Ez – a legutóbbi bejelentés alapján - a füstmentes dohány- és nikotintermékekre, például az e-cigarettákra, a hevített dohánytermékekre és a nikotinos tasakokra is kiterjedne.
- legalább 90 eurónak kell lennie 1000 szálanként és
- el kell érnie a súlyozott átlagár 60 százalékát,
- vagy minimum 115 eurónak kell lennie 1000 szálanként és akkor nem számít az árhoz viszonyított aránya.
Ha van olyan időszak, amikor fontos lenne figyelembe venni gazdasági és társadalmi körülményeket az éppen a jelenlegi inflációs környezet. Ha ugyanis annyira megdrágul a cigaretta, hogy a – főleg alacsonyabb státuszú emberek – máson spórolva sem tudják kifizetni, akkor könnyen fordulhatnak a csempészet és a hamisítás felé. Ezt ugyanakkor meg lehet előzni egy „menekülőúttal”, amely lehet a füstmentes termékkategória. Magyarul a nagyobb kockázatot jelentő termékeket, mint például a cigarettát, arányaiban magasabb-, míg a potenciálisan kisebb kockázatot jelentő füstmentes termékeket, mint például az e-cigarettákat és a hevített dohánytermékeket, alacsonyabb adókulccsal kellene megadóztatni.
Vannak pozitív példák
A dolog nem ördögtől való, több uniós ország, illetve az Egyesült Királyság is alkalmazza. Utóbbi kormánya 2017 óta aktívan ösztönzi a dohányosokat, hogy fontolják meg egyes alternatívák használatát, mint a hagyományos dohányzásról való leszokás lehetőségét. A szigetországban az elmúlt 7 évben 28 százalékkal csökkent a hagyományos dohányterméket fogyasztók száma.
Európán kívül Japán példája érdekes, ahol a cigarettaeladások volumene 5 év alatt 44 százalékkal csökkent, amikor piacra kerültek a hevített dohánytermékek.
Hogy nem szabad csinálni?
A KPMG nemrégiben készült tanulmánya szerint a dohánytermékek túlzott áremelése az illegális kereskedelem növekedéshez vezet, és nem befolyásolja érdemben a fogyasztást. Ezt lehetett látni Franciaországban is, ahol 2017-ben még 13 százalékos volt az illegális cigaretták „piaca”, 2021-ben pedig már 29. Ez csak tavaly 6,2 milliárd euróval rövidítette meg a költségvetést.
A drasztikus emelkedés oka az volt, hogy egy doboz cigaretta ára 2017-et követően több mint 50 százalékkal emelkedett. Ez 10 euró feletti csomagonkénti cigaretta árat jelent.
Az illegális fogyasztáson belül – amelybe tartozik a külföldről behozott, de legalább ellenőrzött körülmények között gyártott termékek használata – a legveszélyesebb forma, a hamisítás 0,3 százalékról 15,4 százalékra emelkedett. A franciaországi illegális kereskedelem 52 százaléka hamisított cigaretta, amely a legolcsóbb, törvényes cigaretták árának kevesebb mint felébe kerül.
2017 óta a dohányzás aránya Franciaországban csak minimálisan, 1,4 százalékponttal 25,5 százalékra csökkent, sőt 2021-ben a közepes és alacsony jövedelműek körében ismét növekedett.
Kevesebb dohányos az EU-ban
A KPMG jelentése szerint az Európai Unióban 2017-ben 478 milliárd szál cigaretta fogyott, ez 2021-re 436 milliárdra csökkent. 2020-ban a koronavírus-járvány miatt jelentősen visszaesett a másik országból behozott (ez nem feltétlenül jelent csempészetet) termékek részaránya. Ebben az időszakban Németországban és Olaszországban csökkent legnagyobb mértékben a cigarettafogyasztás, míg Spanyolországban és Lengyelországban emelkedett.
A hamisítás volumene 2021-ben elérte a 12,3 milliárd szálat, amely jelentős emelkedés a 2017-es 3,3 milliárd és a 2019-es 5,5 milliárdhoz képest. Ezért nagyrészt Franciaország a felelős a már említett okok miatt.
A fentiek alapján úgy tűnik, nem szabad ajtósul rontani a házba. Ha egy kormány megpróbálja „erővel” elvenni az emberektől a cigarettát, akkor meg fogják találni azokat a csatornákat, amelyeken keresztül beszerezhetik. Ha viszont adnak nekik választási lehetőséget méghozzá olyat, amelyet még meg tudnak fizetni, akkor hatékonyan lehet csökkenteni az ártalmakat. Abban ugyanakkor nincs vita, hogy a végső cél a teljes leszokás, ugyanis nem létezik olyan dohánytermék amely ne rontaná a fogyasztók és környezetük egészségét.