A dohányzás elleni küzdelmet jelenleg két megközelítés jellemzi. Az egyik teljesen elutasít minden alternatív, ártalomcsökkentett megoldást és adóztatással gyakorlatilag sarokba szorítják a dohányosokat, a másik lépésről lépésre halad és elfogadja, hogy lesznek emberek, akik semmilyen körülmények között nem fognak leszokni.

A WHO és az Európai Bizottság is inkább az első megközelítés híve, érveik között szerepel többek között, hogy vannak olyanok, akik számára az alternatív dohánytermékek jelentik a belépőt a nikotinfüggőségbe. Az EU pedig a dohánytermékek jövedéki adója esetében nem igazán differenciál a gazdag és a szegény tagállamok között.

Folyik a felülvizsgálat

Az Európai Bizottság jelenleg dolgozik a dohánytermékek európai adóztatásának kereteit meghatározó irányelv felülvizsgálatán, a javaslat 2022 utolsó negyedévére várható. Ez – a legutóbbi bejelentés alapján - a füstmentes dohány- és nikotintermékekre, például az e-cigarettákra, a hevített dohánytermékekre és a nikotinos tasakokra is kiterjedne.

A jelenleg is érvényes szabályok szerint (ennek nem felelt meg a kormány egészen 2021. január elejéig) a cigaretta adójának
  • legalább 90 eurónak kell lennie 1000 szálanként és
  • el kell érnie a súlyozott átlagár 60 százalékát,
  • vagy minimum 115 eurónak kell lennie 1000 szálanként és akkor nem számít az árhoz viszonyított aránya.
A finomra vágott dohány minimumadója a kiskereskedelmi ár 20 százaléka de legalább 22 euró kilogrammonként.A szivarka adója az átlagár 5 százaléka de legalább 12 euró szálanként.

Ha van olyan időszak, amikor fontos lenne figyelembe venni gazdasági és társadalmi körülményeket az éppen a jelenlegi inflációs környezet. Ha ugyanis annyira megdrágul a cigaretta, hogy a – főleg alacsonyabb státuszú emberek – máson spórolva sem tudják kifizetni, akkor könnyen fordulhatnak a csempészet és a hamisítás felé. Ezt ugyanakkor meg lehet előzni egy „menekülőúttal”, amely lehet a füstmentes termékkategória. Magyarul a nagyobb kockázatot jelentő termékeket, mint például a cigarettát, arányaiban magasabb-, míg a potenciálisan kisebb kockázatot jelentő füstmentes termékeket, mint például az e-cigarettákat és a hevített dohánytermékeket, alacsonyabb adókulccsal kellene megadóztatni.

Vannak pozitív példák

A dolog nem ördögtől való, több uniós ország, illetve az Egyesült Királyság is alkalmazza. Utóbbi kormánya 2017 óta aktívan ösztönzi a dohányosokat, hogy fontolják meg egyes alternatívák használatát, mint a hagyományos dohányzásról való leszokás lehetőségét. A szigetországban az elmúlt 7 évben 28 százalékkal csökkent a hagyományos dohányterméket fogyasztók száma.

Európán kívül Japán példája érdekes, ahol a cigarettaeladások volumene 5 év alatt 44 százalékkal csökkent, amikor piacra kerültek a hevített dohánytermékek.

Hogy nem szabad csinálni?

A KPMG nemrégiben készült tanulmánya szerint a dohánytermékek túlzott áremelése az illegális kereskedelem növekedéshez vezet, és nem befolyásolja érdemben a fogyasztást. Ezt lehetett látni Franciaországban is, ahol 2017-ben még 13 százalékos volt az illegális cigaretták „piaca”, 2021-ben pedig már 29. Ez csak tavaly 6,2 milliárd euróval rövidítette meg a költségvetést.

A drasztikus emelkedés oka az volt, hogy egy doboz cigaretta ára 2017-et követően több mint 50 százalékkal emelkedett. Ez 10 euró feletti csomagonkénti cigaretta árat jelent.

Az illegális fogyasztáson belül – amelybe tartozik a külföldről behozott, de legalább ellenőrzött körülmények között gyártott termékek használata – a legveszélyesebb forma, a hamisítás 0,3 százalékról 15,4 százalékra emelkedett. A franciaországi illegális kereskedelem 52 százaléka hamisított cigaretta, amely a legolcsóbb, törvényes cigaretták árának kevesebb mint felébe kerül.

2017 óta a dohányzás aránya Franciaországban csak minimálisan, 1,4 százalékponttal 25,5 százalékra csökkent, sőt 2021-ben a közepes és alacsony jövedelműek körében ismét növekedett.

Kevesebb dohányos az EU-ban

A KPMG jelentése szerint az Európai Unióban 2017-ben 478 milliárd szál cigaretta fogyott, ez 2021-re 436 milliárdra csökkent. 2020-ban a koronavírus-járvány miatt jelentősen visszaesett a másik országból behozott (ez nem feltétlenül jelent csempészetet) termékek részaránya. Ebben az időszakban Németországban és Olaszországban csökkent legnagyobb mértékben a cigarettafogyasztás, míg Spanyolországban és Lengyelországban emelkedett.

A hamisítás volumene 2021-ben elérte a 12,3 milliárd szálat, amely jelentős emelkedés a 2017-es 3,3 milliárd és a 2019-es 5,5 milliárdhoz képest. Ezért nagyrészt Franciaország a felelős a már említett okok miatt.

A fentiek alapján úgy tűnik, nem szabad ajtósul rontani a házba. Ha egy kormány megpróbálja „erővel” elvenni az emberektől a cigarettát, akkor meg fogják találni azokat a csatornákat, amelyeken keresztül beszerezhetik. Ha viszont adnak nekik választási lehetőséget méghozzá olyat, amelyet még meg tudnak fizetni, akkor hatékonyan lehet csökkenteni az ártalmakat. Abban ugyanakkor nincs vita, hogy a végső cél a teljes leszokás, ugyanis nem létezik olyan dohánytermék amely ne rontaná a fogyasztók és környezetük egészségét.