Az orosz állami energetikai vállalat első embere sürgette az Európai Uniót, hogy mielőbb hozza létre a gázszállító rendszert Törökországig, különben elveszíti a jelenleg Ukrajnán keresztül érkező orosz földgázt. Miller szerdán Moszkvában fogadta Maros Sefcovicot.

A Kommerszant emlékeztetett rá, Oroszország már tavaly decemberben - miután bejelentette, hogy eláll a Déli Áramlat európai gázvezeték megvalósításától - jelezte európai partnereinek, hogy 2020 után az Ukrajnán keresztül szállított földgázt áttereli Törökországba. Ezért Európának gondoskodnia kell az új gázszállítási útvonalak kiépítéséről, hogy a török-görög határon kiépülő új átemelő állomáson keresztül hozzájuthasson ehhez a földgázmennyiséghez.

Alekszej Miller megerősítette Sefcovicnak, hogy a Déli Áramlat projektet lezárták, a Török Áramlat lesz az egyetlen útvonal, amelyen keresztül az egyelőre Ukrajnán áthaladó 63 milliárd köbméter orosz földgázt a jövőben szállítani tudják.

A Kommerszant megjegyezte, hogy bár ez aligha számított újdonságnak az Európai Bizottság alelnöke és energiaügyi biztosa számára, a találkozó után mégis "élénken demonstrálta csodálkozását". Az orosz lap tudósítása szerint az uniós tisztviselő ezt azzal magyarázta, azért érkezett Moszkvába (először, amióta uniós energiaügyi biztos lett), hogy megvizsgálja, milyen lehetőségek vannak Délkelet-Európa gázellátása számára a Déli Áramlat lemondását követően.

Szerinte sem Törökországnak, sem a délkelet-európai országoknak nincs szükségük 63 milliárd köbméter földgázra. Ami pedig Közép-Európa országait illeti, számukra "gazdaságilag sokkal megalapozottabb megoldást kell gázellátásuk számára találni" és aligha valósítható meg a Gazprom elképzelése, hogy 50 milliárd köbméter gázt adjon el európai partnereinek Nyugat-Törökországban (ahol elosztót létesítenének), bár az Európai Bizottság hajlandó ezt megvitatni. Oroszország pedig részt vehetne abban a munkacsoportban, amelyben a Déli Áramlatban érintett államok a tagjai - közölte Sefcovic a Kommerszant szerint.

A tekintélyes politikai-gazdasági napilap azt írta, hogy energetikai szakértők blöffnek tartják Alekszej Millernek, a Gazprom vezérigazgatójának "fenyegetőzését", miszerint a cég más piacokra tereli át az orosz gázt. Ezt azzal indokolják, hogy az állami energetikai cég tavaly a legkevesebb gázt termelte ki egész létezése alatt, s éppen azért, mert nem tudott többet eladni az energiahordozóból. A Gazprom évi 150 milliárd köbméternyi szabad kapacitása lehetővé teszi, hogy bármely más irányba szállítson gázt, így Kínába is, de nincs lehetősége arra, hogy az Ukrajnán keresztül Európába továbbított 40 milliárd köbmétert más piacon adja el. Alekszej Miller szavaiból ugyanakkor az következik, hogy a Gazprom elvileg kész évi több mint 10 milliárd dollárnyi hasznot elveszíteni a Török Áramlat kedvéért.

"Az Európai Unió (EU) aligha érdekelt abban, hogy pénzt költsön új gázvezetékekre azért, hogy ugyanazt a gázt megkapja, ami egyébként Ukrajnán keresztül eljut hozzá" - vélte Andrej Poliscsuk, a Raiffeisen bank elemzője. Szerinte az EU az ukrajnai tranzit megtartásában érdekelt politikai okokból is.