A 2008-as gazdasági világválság a legtöbb ország költségvetésénél ahhoz vezetett, hogy egy méretes adóssághalmot kellett magukra húzniuk. Az elmúlt években viszont a világkereskedelem és úgy általában a legtöbb ország gazdasága talpra állt, és szinte kivétel nélkül minden állam arra törekszik, hogy csökkentse az államadósságát.

Az IMF héten megjelent kutatásában csak egyetlen ország esetében jósolja azt, hogy a GDP-arányos államadóssága nő a következő öt évben. Elsőre meglepő lehet, de ez éppen a világ legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok, amely amellett, hogy szinte minden évben közel került a teljes kormányzati leálláshoz (hivatalos nevén government shutdown), de mégiscsak a világ legnagyobb gazdasága. A "csoda" titka az, hogy a szövetségi kormány önti bele a pénzt, így pedig az amerikai cégek lubickolnak és egyelőre motorjai a növekedésnek.

Kapcsolódó

Épp ez a trükk

A Quartz témában írt cikke szerint a Nemzetközi Valutaalap arra számít, hogy 8,9 százalékkal nő majd az USA GDP-arányos államadóssága. Ez valójában óvatos becslés, függvényében annak, hogy pusztán a tavaly év végén elfogadott, Donald Trump elnök által propagált adóreform miatt 1000 milliárd dollárnyival (270 ezer milliárd forinttal) nőhet a kötelezettség-állomány. Figyelembe véve, hogy Trump további kedvezményekkel bírná rá az amerikai óriásvállalatokat, hogy az országban létesítsenek új munkahelyeket, a hiányszám tovább nőhet.

Összehasonlítva más országokkal, az IMF azt találta, hogy az adósságot leginkább lefaragó Ciprus 29,4, vagy a középmezőnyben tanyázó Svédország 10,1 százaléknyi kötelezettségtől akar megszabadulni a bruttó nemzeti össztermékkel arányosítva, addig Amerika mindenki levesébe belepiszkíthat (arról nagyjából senkinek sincs valós képe, hogy Kína mekkora tartozást halmozott fel, így ő rájuk még nem mutogat senki).

A gond az, hogy az Egyesült Államok további eladósodása a kötvények kamatainak emelkedésével jár majd szinte biztosan. Sőt, ez bizonyos fokig már most látszik az öt- és tízéves állampapírok esetében, a gyenge dollár pedig a növekvő adósságállománnyal ezt csak feljebb tudja indítani. Ami viszont azzal járhat - januárban már lett is ebből egy jelentősebb tőzsdei korrekció -, hogy az értékpapírpiacokról inkább az amerikai állampapírokra ugranak a befektetők.

De az IMF szerint az is probléma, hogy olyan időszakban eladósodni, amikor alapvetően jó a gazdasági környezet az állam dolgát nehezíti. Jóval kisebb ilyenkor a fiskális mozgástér a recesszió elleni harcban. Bonyolultabb és a külső tényezők miatt kevésbé hatékony az adócsökkentés, vagy a kiadások visszanyirbálása.

A világ helyzetbe kerülhet

De nagyobb baj, hogy a legnagyobb gazdaságok - sőt, még a kisebbek sem - tartanak magukon hiteleket, amennyire tehetik, csökkentik az eladósodottságukat. Sokuknak pedig egyáltalán nem kéne.

Ott van például Németország, amelynek rég nemhogy nem kellene többletes költségvetéseket felmutatnia évről évre, hanem egyenes az kellene, hogy végre megnyissa a pénztárcáját és költekezzen. A fiskális ösztönzés segítené a keresletet mind a belföldi árukra, mind a behozatalra, így a globális gazdaságra kevésbé romboló hatású volna, mint a megszállott német költségvetési fegyelem és megszorítás mánia. Ugyanez vonatkozik Dél-Koreára.

A spektrum másik végén pedig ott van Görögország, Olaszország és Portugália (és kisebb mértékben Franciaország és Spanyolország). Az IMF előrejelzése alapján mind jó úton haladnak, hogy az államadósság visszahúzó hatásait "levetkőzzék", de az biztos, hogy 2023-ig nagyot javítanak a GDP-arányos mutatón. De mivel a fiatalok munkanélküliségi aránya ezen országokban még mindig riasztóan magas, a foglalkoztatás növelése sürgetőbbnek tűnik, mint a fiskális fegyelem, vagyis akár ők is dönthetnének úgy, hogy hitelekkel indítják be a gazdaságukat.

Viszont neki már az is elég lenne, ha Németország költekezni kellene. Az ország megszállottan feszes költségvetési politikája régóta árt az euróövezeti szomszédainak. A lazább német közkiadások ösztönöznék a keresletet az országban, jobb helyzetbe hozva ezzel magukat és a hosszú távú euroövezeti kereskedelmi partnereiket. Ehhez képest esélytelennek látszik, hogy Németországban például emelnék a béreket, ami kifejezetten jót tenne a kereslet alakulásának. Dacára annak, hogy az új német koalíciós kormány már tervezi, hogy jobban költekezik, mint a 2008 óta eltelt években bármikor.

A fotó forrása: Bill Pugliano/Getty Images North America/AFP.