Bár az elmúlt években a magyar fizetések adó- és járulékterhelése jelentősen csökkent, még így is átlag feletti mértékben kell közterheket fizetnie a magyaroknak, ez pedig a gyereket nevelőkre is igaz. Lapunk az OECD 2018-as adatai alapján azt számolta ki, hogy mennyit ér egy olyan család fizetése, ahol

  • két gyereket nevelnek,
  • az egyik szülő az átlagbért,
  • a másik szülő pedig az átlagbér 67 százalékát viszi haza.

Magyarországon egy ilyen család - a 26 600 forintos családi pótlékkal is számolva - a bruttó bérének 22,8 százalékát fizeti be az államkasszába. Ez magasabb, mint az OECD-országok 19,26 százalékos átlaga, de megelőzi annak a 23 uniós országnak az átlagát is, amely tagja az OECD-nek: ez 20,64 százalék.

Kapcsolódó

Hasonló arányok jönnek ki, ha nem a bruttót, hanem a teljes bérköltséget nézzük, vagyis azt az összeget, amelybe egy dolgozó - vagyis jelen esetben kettő - a munkáltatójának kerül (adóék). Ennek az összegnek a 36,2 százaléka megy az államkasszába, a többi a családnál marad. Az OECD átlaga 30,81 százalék, míg az uniós tagoké 35,16 százalék.

Mennyi ez forintosítva?

Az OECD úgy számol, hogy 2018-ban az átlag magyar havi bruttó bér (nettó plusz a munkavállaló közterhei) 344 874 forint volt. (Ez a módszertani különbségek miatt kicsivel több, mint amennyit a KSH közölt 2018-ra).

Ennek 67 százaléka bruttó 231 066 forint. Így a mintacsalád havi bruttó bevétele 575 940 forint, amely évesítve 6 911 282 forint. Ebből egy év alatt 616 680 forint szja-t fizetnek be. A két gyerek után havi 35 ezer, azaz évi 420 ezer forint kedvezményt kaptak (ez az összeg 2019-ben havi 40 ezer forintra nőtt).

A két fizetés után összesen befizetnek még 1 278 587 forint nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot, vagyis az állam a majdnem 7 milliós éves bruttó bérükből mintegy 1,9 milliót von le. Csakhogy ebből vissza is adnak családi pótlék jogcímén havi 26 600, vagyis évi 319 200 forintot. Marad évi 5 335 214, vagyis a családnak havi 444 601 forintból kell megélnie az OECD számítása szerint.

Ezzel még nincs vége, ugyanis az állam a két fizetés után szociális hozzájárulási adó (szocho) és szakképzési hozzájárulás jogcímén a munkáltatótól még beszed 1 451 369 forintot. Így a család 8 362 651 forintba kerül a munkáltatóknak. Ennek 63,8 százaléka a nettó, vagyis az adóék így lesz 36,2 százalékos.

Hogy állunk a régióban?

A régiós országok közül Csehország, Szlovákia, Szlovénia és Lengyelország tagja az OECD-nek. E csoportból a magyar fizetés ér a második legkevesebbet, csak Szlovákiát előzzük, ugyanis északi szomszédunknál szinte forintra ennyit visz haza egy hasonló család, viszont a megélhetés költségei 13 százalékkal magasabbak, vagyis a magyar árszínvonalra vetítve 393 926 forintból kell megélniük.

A szlovák adórendszer inkább a munkaadóra hárítja a közterhek megfizetését. Az adóék mindössze 0,5 százalékponttal magasabb, mint a magyar, de munkavállaló bruttó bérének csak 17,3 százalékát fizeti be az államkasszába (itt is beleszámítva a közvetlen támogatást), szemben a magyar 22,8 százalékkal.

Szlovéniában az átlagfizetés és annak 67 százalékát kereső család nettó 654 977 forintból él, mivel azonban az árak 33 százalékkal magasabbak, mint Magyarországon, ez reálértéken 492 464 forintot jelent, vagyis mintegy 50 ezer forinttal többet, mint Magyarországon.

A szlovén adóék kicsivel alacsonyabb, mint a magyar 35,37 százalék, ugyanakkor ott nagyobb a hangsúly a munkavállalók közteherfizetésén. A bruttónak ugyanis 25 százalékát kell befizetniük az államkasszába. Így a munkaadókat arányaiban kisebb teher sújtja.

A csehek nettó 579 413 ezer forintból gazdálkodhatnak, amelyen ront a 14 százalékkal magasabb árszínvonal, de a családi kassza így is átlépi a fél milliót, egészen pontosan 508 257 forint.

A cseh adóék 34,79 százalék és inkább a munkaadókkal fizettetik meg a terheket. A bruttó bérnek például csak 12,6 százalékát kell befizetniük a dolgozóknak ebben a fenti családmodellben.

A régiós OECD-országok között Lengyelország viszi a prímet, ugyanis mindössze 27,13 százaléknyi adót és közterhet szednek le egy dolgozó után és az élet is 11 százalékkal olcsóbb, mint Magyarországon. Ennek eredményeképpen a 478 643 ezer forintos nettóbér 537 801 forintot ér, vagyis a lengyel családok közel 100 ezer forinttal többől gazdálkodhatnak, amely ezen a szinten tetemes összeg.

A teljes OECD-ben a magyar nettó fizetés a hetedik legalacsonyabb vásárlóerő-paritáson számolva.

Bérek az OECD-országokban (forint)
OrszágTeljes bérköltségBruttóNettóNettó bér a magyar árszinten
Mexikó268 551238 512219 674215 367
Lettország654 484527 242426 213361 198
Törökország434 258373 230276 062383 419
Szlovákia703 566538 306445 124393 915
Litvánia647 446493 480412 648396 777
Chile568 251568 251530 372407 978
Magyarország696 888575 940444 601444 601
Portugália1 007 300813 980649 811484 934
Szlovénia1 013 471872 929654 982492 468
Csehország888 664663 182579 524508 354
Észtország956 126714 594666 168524 542
Lengyelország656 812564 176478 645537 804
Görögország1 295 0181 035 517797 509599 631
Új Zéland1 570 2421 570 2421 301 914647 718
Olaszország1 827 1391 388 6141 064 754665 472
Izrael1 687 3521 603 3061 416 052674 310
Spanyolország1 551 9271 194 709988 036676 737
Kanada1 720 4451 548 9451 305 442701 850
Finnország2 369 3211 951 8251 489 935768 008
Franciaország2 352 3231 749 9831 353 918778 114
Dánia2 509 8842 509 8831 731 971790 854
Japán2 035 8811 765 8781 432 449809 293
Belgium2 723 8142 150 2261 496 480836 022
Svédország2 578 9271 962 3561 569 738848 507
Egyesült Királyság2 174 9391 972 5561 598 289850 154
Írország2 300 8362 075 6301 733 533866 766
Norvégia3 116 0472 757 5642 102 795898 631
Ausztria2 682 8782 090 9581 601 307920 291
Ausztrália2 554 6132 410 7461 865 871923 699
Egyesült Államok2 239 6952 066 7271 703 314925 714
Korea1 817 0371 645 1181 440 763929 524
Németország2 677 5892 243 0061 536 999931 515
Izland3 405 1973 189 8802 318 664966 110
Hollandia2 554 2212 288 2931 789 323988 576
Luxemburg3 010 0842 640 1932 218 7551 098 394
Svájc3 711 6753 494 1633 114 9051 261 095


Forrás: OECD

Ha nincs gyerek, akkor magasabb az elvonás mértéke

Magyarországon egy gyerektelen ember adóéke 45,04 százalék volt 2018-ban. Vagyis ha valaki hazavisz 55 forintot, akkor az a munkáltatónak 100 forintjába kerül.

Ezzel az értékkel Magyarország a hatodik helyen szerepel a 36 tagú OECD-ben. Belgiumban a legmagasabb az elvonás mértéke, 52,67 százalék, de Németországban (49,5) és Olaszországban (48,88) is tetemes.

Az OECD átlaga pedig 36,1 százalék. Érdekesség és a magyarok számára öröm, hogy 2017-ben az átlag 0,16 százalékponttal csökkent, ez pedig nagyrészt négy országnak köszönhető:

  • Észtországnak ( 2,54 százalékpont),  
  • az Egyesült Államoknak (-2,19 százalékpont),
  • Magyarországnak (-1,11 százalékpont) és
  • Belgiumnak (-1,09 százalékpont)

Észtországban és az Egyesült Államokban jövedelemadó‑reformok miatt került sor, Magyarországon és Belgiumban pedig a munkáltató által fizetendő járulékok csökkentése miatt. Utóbbi esetében a bruttó bér nem változik, vagyis leegyszerűsítve a munkáltató jóindulatán múlik, hogy ezt a tehercsökkenést áthárítja-e a dolgozóra vagy sem.