Az Európai Központi Bank (ECB) monetáris tanácsa 0,05 százalékon hagyta a bank alapkamatát és mínusz 0,2 százalékon a kereskedelmi bankok betéteire adott kamatát. Ezzel nem lepett meg senkit, a mai nap főszereplője ugyanis Mario Draghi bankelnök lesz, aki sajtótájékoztatóján ismerteti az ECB monetáris enyhítési terveinek egyes részleteit. Eközben Nápolyban, ahol a testület ülésezik, a rendőrök vízágyúkkal igyekeznek feloszlatni a megszorító költségvetési politika ellen tiltakozó tüntetőket.

A demonstrálók a Twitter segítségével koordinálják lépéseiket - derült ki a brit Guardian beszámolójából. Az egyik plakáton az a felirat szerepelt, hogy Állítsátok meg az ECB, nem vagyunk rugalmasak. A tüntető nyilván arra utalt, hogy az egyik legalapvetőbb reform, amit az európai jegybank az eurózóna kormányaitól elvár, a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele. A rendőrök egy részén kamerák vannak. Az utcákon füstbombák robbantak.

Az Európai Központi Bank döntéshozói egyébként évente kétszer mozdulnak ki frankfurti főhadiszállásukról, így esett a választásuk Nápolyra. A helyiek azonban nem gördítettek vörös szőnyeget Draghi, az olasz jegybank egykori elnöke lába elé. Hasonlóan barátságtalan találkozásuk volt a rendőrökkel, akikkel megütköztek a város utcáin. A rendőrség, amelynek helikopterei a tüntetők felett köröznek, 600-ra teszi a demonstrálók számát. Draghi elkésett sajtótájékoztatójáról.

A helyzet pocsék

Draghi az eurózóna siralmas gazdasági állapotának bemutatásával kezdte tájékoztatóját. Sorra került a gyenge infláció és a halvány növekedés. Így rossz helyzetre adott megfelelő válasz a monetáris enyhítés, az eszközalapú értékpapírok (ABS) vásárlása. A monetáris tanács egyhangúan támogatja ezt a beavatkozást. A bankelnök ezzel arra utalhatott, hogy az ECB kész akár teljes enyhítésre, azaz az eurózónás államkötvények vásárlására is.

Mindezt alátámasztja, hogy feltételek további romlásának veszélye, ami ez érvényes a túl alacsony inflációra és a túl magas munkanélküliségre. A növekedés tovább veszíthet lendületéből. A hitelkínálat gyenge és a kormányok nem haladnak a reformokkal. Az eurózóna országainak ki kell tartaniuk a növekedési és stabilitási paktum mellett - Draghi ezzel odaszúrt a párizsi kormánynak, amely 2017-re halasztotta a költségvetési hiány 3 százalékra szorítását.

Jöhet a bóvli, de...

Az ABS-vásárlás célja, akárcsak a hosszú távú hitelek nyújtásáé, a hitelkínálat bővítése. Csak egyszerű és átlátható csomagolt hiteleket szándékoznak vásárolni. Az ABS-program előreláthatóan két éven át tart majd és a bankelnök szerint jelentős hatása lesz az ECB büdzséjére - értsd: sokat fognak költeni.

A legfontosabb információ azonban ezzel kapcsolatban az, hogy bóvlinak minősülő ciprusi és görög kötvényeket is el fognak fogadni fedezetként, igaz, fenntartásokkal. Először különbséget kell tenni azok között a papírok között, amelyeket megvesznek, illetve amelyeket fedezetként fogadnak el. Másodszor a technikai okok miatt - Görögország és Ciprius bóvli kategóriába kerülése miatt - bóvlinak minősülő ABS-eket összehasonlítják az eurózóna más országaiban kibocsátott hasonló értékpapírokkal, és csak azokat veszik figyelembe közülük, amelyek tényleges kockázata nem nagyobb az utóbbiaknál. Végül még egy kikötés: a két ország csak addig számíthat az ECB-s monetáris enyhítésre, amíg folytatódik EU-IMF mentőprogramjuk.

Gyengüljön csak nyugodtan

Az euró árfolyamával kapcsolatban nincs célértéke az ECB-nek, ám az fontos tényezője az árstabilitás biztosításának és a növekedés élénkítésének. Ezzel arra célozhatott, hogy nem gond a közös európai valuta gyengülése, ugyanis ez szolgálná mindkét célt: az infláció erősítését és az európai export ösztönzését. Az euró gyengülését egyébként az európai és az amerikai gazdasági ciklus eltérésére vezeti vissza.

Az euró a bankelnök kijelentései ellenére erősödött a sajtótájékoztató alatt - nagyjából 1,266 dollár/euróra -, amit elemzők azzal magyaráznak, hogy a befektetők esetleg többet vártak Draghitól.

Nem a mi hibánk

Draghi védelmébe vette az eurózónát. Úgy látja, hogy a gazdasági bajok nem köthetőek ahhoz, hogy ez állam tagja-e a közös európai devizát használó országok közösségének vagy sem. Ugyanez igaz a strukturális reformokra és a költségvetési kiadások egyensúlyának megteremtésére - ezeket is meg kell lépnie minden kormánynak, függetlenül attól, hogy olyan ország élén áll-e, amely tagja, vagy amely nem tagja az eurózónának.

A tüntetőknek azt üzente, hogy nézzenek vissza, hol állt országuk három éve! A pénzügyi rendszer összeomlásának szélén. Miért is hibáztatják az ECB-t? A kamatok majdnem nullára csökkentéséért, az olcsó hitelekért? - tette fel a szónoki kérdést. A twitteren megszólaló elemzők szerint ezzel végül is meglehetős hangsúllyal elutasította, hogy az európai jegybankot hibáztassák Európa bajaiért.

Az ABS-vásárlás részleteit a sajtótájékoztató után tették közzé.