A cseh parlamentben megkezdődött a vita arról az új adóról, amelyet az energia- és a bankszektor extra nyereségére vetne ki a kormány - írja a Radio Praha. A prágai vezetés október elején vetette a fel az új közteher bevezetésének lehetőségét. A cél forrást teremteni a vállalati és a lakossági energiaár-kompenzációhoz.
A kormány háttérintézményeinek számítása szerint 2023-ban legalább 85 milliárd korona (1421 milliárd forint) pluszbevételre lenne szükség ehhez. Ennek megfelelően a törvényjavaslatban 60 százalékos vállalati nyereségadó szerepel az energiacégek és a bankok többletprofitjának megsarcolására 2023 és 2025 között.
A kormánykoalícióban részt vevő Cseh Kalózpárt a napokban azt javasolta, hogy az adót visszamenőlegesen, 2022 elejétől érvényesítsék, ám erre a borítékolható elutasító választ kapta a legnagyobb közművállalattól, a CEZ-től és a bankoktól. A visszamenőleges adóztatás nem csupán kulturálatlan dolog, de jogilag necces is.
Meghátráltak
Az ökölrázás ezúttal bevált: Jakub Michálek, a párt vezetője bejelentette, hogy egyeztettek Zbyněk Stanjura pénzügyminiszterrel és Petr Fiala miniszterelnökkel, aminek alapján eltekintenek a javaslatuktól. A vitára jellemző, hogy Jan Jakob, a koalícióban szintén részt vevő TOP 09 párt elnöke azzal állt elő, hogy elég az adó kivetésének első éve után 40 százalékra kellene csökkenteni az adó kulcsát.
Stanjura pénzügyminiszter a döntéshozatal megkönnyítése érdekében elárulta, hogy idén a magas energiaárak körülbelül 100 milliárd korona (1671 milliárd forint, három metróberuházás költsége) többletkiadást okoznak az államnak.