Angela Merkel német kancellártól nem áll távol, hogy úgy változtasson politikáján, hogy közben nem veszíti el következetességét. A 2011. márciusi fukusimai atomerőmű-katasztrófát kihasználva egyik pillanatról a másikra vált a német nukleáris reaktorok további üzemeltetőjének támogatójából az erőművek bezárását javasló politikussá.

A választók elfogadták ezt a fordulatot, hiszen látszólag nem ő változott, hanem a helyzet körülötte. A japán tragédia nyomán a németek közhangulata fordult a korábbinál is élesebben szembe az atomenergiával. Merkelt két és fél évvel később simán újraválasztották kancellárnak.

Bekeményített

Mindez arról juthat eszünkbe, hogy az elmúlt időszakban lényegében láthatatlanul felkeményítette menekültpolitikáját. A héten a berlini kormány úgy döntött, hogy meghosszabbítja az ideiglenes határellenőrzést, amelyet Németország a bevándorlási válság miatt vezetett be.

Az ügy nem különösebben jelentős, hiszen ma már - szemben a tavalyi áradattal - kevés menekült akar belépni az országba.

Politikai szempontból azonban igencsak beszédes ez a döntés - véli a Financial Times. Arról árulkodik ugyanis, hogyan módosította a kancellár megengedő bevándorlási politikáját, amely aláásta személyes népszerűségét, csökkentette pártja, a CDU támogatottságát és destabilizálta egész Európát.

Mindenből egy kicsit

Merkel hozzájárult, hogy Németország megszigorítsa a menekültkérelmek elbírálását, miközben az EU és Törökország sokat vitatott megállapodásának elősegítésével igyekszik helyreállítani az unió határainak védelmét. Bírálta Ausztriát és a balkáni államokat, amiért lezárták határaikat, de semmit sem tett annak érdekében, hogy visszavonják ezt az intézkedésüket.

Eközben egy percig sem ismerte el, hogy megváltozott volna a menekültek befogadásával szembeni nyitott politikája. A CDU testvérpártja, a bajor CSU, amely fél éve követeli a szigorításokat, úgy értékeli a határellenőrzés meghosszabbítását, hogy ez véget vet a nyitott kapuk politikájának. Merkel azonban nem sétált bele ebbe a csapdába.

Semmi sem változott(?)

Nem hagyja, hogy rábizonyítsák: tévedett. A múlt héten is arról beszélt, hogy a német alkotmány és az európai értékek egyaránt az emberi méltóság tiszteletben tartását várják az európaiaktól. Ez azt jelenti - fejtegette -, hogy nem csupán a németek, hanem rajtuk kívül mindenki más méltóságát tiszteletben kell tartani.

Szóval miközben politikája keményedik, retorikája nem változik. Szinte láthatatlanul megváltoztatta politikáját, miközben azt a benyomást kelti, hogy következetesen kitart humanista álláspontja mellett - értékeli a helyzetet Christiane Hoffmann, a Spiegel újságírója.

Áldott képmutatás

Merkel kiváló illuzionista művész, aki némi varázslat segítségével lehetővé teszi a lehetetlent. Hoffmann szerint ez azért működik, mert a németek szeretik, ha átverik őket. A kisember továbbra is abban a morális magasságban akarja látni magát, amelyen a menekültek befogadása idején, tavaly nyáron volt, miközben nem szeretne több bevándorlót látni az országában.

A menekültek iránti együttérzés majdnem teljesen elpárolgott, de senki sem akarja ezt durván kimondani - fogalmazza meg a keserű tapasztalatot az egyik CDU-képviselő. Azért van egzakt jele is a hangulatváltozásnak: miközben a kormánypártok népszerűsége hanyatlik, a bevándorlóellenes Alternatíva Németországnak (AfD) támogatottsága a tavaly nyári öt százalék alatti szintről 12-15 százalékra ugrott.

Csak óvatosan!

Miközben a kancellár asszony a keményebb politika és a puha szavak kettősségével sikeresen meglovagolja a választóközönség képmutatását, egy ennél karakteresebb fordulat - szemben az atomenergia ügyében vállalt 180 fokos változtatással - nem szolgálná az érdekeit. Egyrészt újabb ellentéteket keltene a kormánykoalíción belül, másrészt kapitulációnak tűnne a CSU előtt.

Az osztrák kancellár sorsa intő példa lehetett a számára. Werner Faymann nyíltan átformálta politikáját. Ausztria a vezetésével tavaly nyáron nagyvonalúan viselkedett a menekültekkel szemen, ám az idei év elejére gyakorlatilag olyan országgá vált, amelybe a bevándorlóknak belépni tilos. Az osztrák kancellár eközben egyre keményebb retorikára tért át velük szemben.

Végül a héten le kellett mondania, mert nyílt fordulatával megosztotta saját - szociáldemokrata - pártját és elvesztette a nagyközönség bizalmát. Merkel nyilván nem akarja Faymann példáját követni.