A fogyasztói árak júliusban immáron az ötödik egymást követő hónapban csökkentek Japánban annak ellenére, hogy a kormány egymás után indítja gazdaságélénkítő programjait - írta a BBC. Az adat rosszabbnak bizonyult a vártnál, egyben az elmúlt három év legnagyobb éves hanyatlása volt.

A fogyasztói maginfláció, amely kiszűri az árváltozásokból a friss élelmiszerek változékony árát, 0,5 százalékkal volt egy évvel korábbi szintje alatt. Az adat annyiban nem meglepő, hogy a gazdasági növekedés is halovány: a GDP második negyedévben csak 0,2 százalékkal volt magasabb a 2015 április-júniusinál szemben az elemzők 0,7 százalékos várakozásával.

Átkozott defláció

A rossz növekedési adatot is az magyarázta, hogy a GDP 60 százalékáét adó magánfogyasztás csupán 0,2 százalékkal bővült az év második negyedében szemben a január-márciusi 0,7 százalékéval. (Akkor kétszázalékos volt az éves GDP-növekedési ütem.) Emellett a vállaltok befektetései is mérséklődtek (ez már az első negyedévben is így volt).

A gazdaságot fékező körülmények hátterében részben az erős jen van, amely visszafogja az exportot - a vállalatok ezt látva halasztják el bővítéseiket -, illetve mérsékli az importárakat, mi hozzájárul a deflációhoz. Az utóbbit nagyon utálják a közgazdászok, hiszen ha csökkennek az árak, akkor a fogyasztók és a vállalatok is halogatják kiadásaikat, ami lassítja a növekedést.

Hatástalan Abenomics

Abe Shinzo miniszterelnök kormánya, amely 2012 végén azzal az ígérettel került hatalomra, hogy életet lehel az évtizedek óta stagnáló japán gazdaságba, egymás után fogadja el az ösztönző csomagokat, amelyeket a Bank of Japán (BoE) monetáris enyhítése támogat. Kevésbé lelkesen léptek előre a gazdaság versenyképességének javítását célzó szerkezeti reformokban. (E hármast hívja egyébként a világsajtó Abenomicsnak.)

A legutóbbi, júliusban bejelentett élénkítő programban 28 ezer milliárd jent (265 milliárd dollár, nagyjából a magyar GDP kétszerese) öntenek a japán gazdaságba. Ezzel egyidejűleg a kormány elhalasztotta a fogyasztási adó további emelését a tervezett 2018-ről 2019-re. (Ezt még az előző kormány határozta el, hogy bevételt teremtsen a GDP 240 százalékára rúgó államadósság csökkentésére.)

A fogyasztók "sztrájkja"

A fogyasztók különös, a józan észnek első látásra ellenmondó "sztrájkjának" egyik magyarázatát a lakosság elöregedésében látják a szakértők. Egy jelentős részben nyugdíjasokból álló társadalomnak - ahol emiatt stabil jövedelemből él az emberek számottevő része - érdeke az árak csökkenése.

Összességében az elemzők e körülmény fennmaradására számítanak, ami továbbra is nyomást gyakorol az árakra, hatástalanná téve az Abenomicsot. Az inflációs várakozások tovább gyengülhetnek a következő hónapokban - véli Marcel Thieliant, a londoni Capital Ecnomics kutatóintézet elemzője.

A BoE láthatóan érzékeli, hogy fényévinyi távolságban van attól, hogy feltornássza az inflációt az évi kétszázalékos ütem közelébe. Ezért a Capital Economics szakértői arra számítanak, hogy a jegybank döntéshozói szeptemberi ülésükön újabb monetáris enyhítési csomagot fogadnak el.