Májusban a Fitch Ratings hitelminősítő arra figyelmeztetett, hogy idén, a Covid-19 okán előálló szerteágazó világgazdasági válságban eddig soha nem látott számú államcsőd történhet egyetlen éven belül. Eddig kitartott a legtöbb ország, a fenyegetettség azonban nem szűnt meg, és vannak kirívó esetek. Ráadásul az előrejelzés még bőven azelőtt készült, hogy életbe kellett volna léptetni világszerte a második hullámra válaszul adott gazdaságromboló elővigyázatossági intézkedéseket. 

Argentína

Idén a sort a dél-amerikai ország nyitotta, amely 2000 óta immár másodszor jelentett csődöt. Ez annyiban várható volt, mivel az évek óta éhséglázadásokkal tűzdelt gazdasági válságot görgető ország komoly bajba került. Történelme során ez már a kilencedik alkalom, hogy nem volt képest az állam időben teljesíteni fizetési kötelezettségeit hitelezőivel szemben.

Argentína tartozása nagyjából 325 milliárd dollár, össztermékének 90 százaléka. Az ország múltja és az utóbbi évtizedek számos politikai és gazdasági válsága nyomán a hitelezőket nem lepte meg a bejelentés. Többhavi tárgyalás eredményeként augusztus elejére sikerült egy olyan megállapodásra jutniuk, amelynek értelemében az ország adósságának 65 milliárd dollárnyi részét újrastrukturálták.

Ezzel azonban a kontinens harmadik legnagyobb gazdasága legfeljebb csak időt nyert, lévén nem látszik érdemi előrelépés a helyi társadalmi problémák kezelésében, terjed a szegénység és a munkanélküliség, a koronavírus-járvány pedig maradandó sebeket okozott a gazdaságban.

Libanon

Az ország idén márciusban jelentett csődöt, miután nem volt képes időre teljesíteni egy 1,2 milliárd dolláros lejáratot. Itt sem lehetett különösebb meglepetésről beszélni, az ország adóssága 90 milliárd dollárra rúg, miközben már az év elején háborúkkal és belső konfliktusokkal tűzdelt történelmének legnagyobb gazdasági válságával kellett küzdenie.

A helyi valuta állandó gyengülése és az egyre romló körülmények miatt állandósultak a gyakran erőszakba torkolló tüntetések, és a gazdasági helyzetre látszólag nem tudott megfelelő választ adni sem a kormányzat, sem a nagy hatalmú jegybank. Libanonban nehéz átlátni, hogyan jöhet el a kilábalás. Az ország eleve gyenge lábakon álló ellátórendszerét pedig rendkívül súlyosan érintette a koronavírus okozta járvány. A turisztikára támaszkodó gazdaságnak újabb csapás, hogy az őszi második hullám során elrendelték a vendéglátóhelyek kötelező zárva tartását.

A bajokat tetézte, hogy a főváros, Bejrút negyedét augusztus 4-én este romba döntötte egy vegyi robbanássorozat, megölve mintegy 200 ember és ezreket megsebesített, elpusztítva csaknem háromszázezer lakást, felbecsülhetetlen károkat okozva. Ennek nyomán újabb tüntetések törtek ki, majd a kormány is lemondásra kényszerült.

Laosz

Az ázsiai ország ugyan formálisan még nem jelentett csődöt, de mivel devizatartalékai immár nem érik el az egymilliárd dollárt, vagyis éves törlesztési kötelezettségei összegét, alighanem hamarosan itt is be kell a kormánynak jelentenie, hogy nem tudnak fizetni.

Laosz esetében már a Covid-19 előtt is sok volt az aggodalom. Ázsia egyik legszegényebb országa több, kínai finanszírozásból fedezett energetikai projektbe vágott bele, amelyek esetében már a kivitelezés közben is igyekeztek a hitel újrastrukturálásokról tárgyalni a kínai féllel, lévén látszott, hogy nem tudják teljesíteni a fizetési vállalásaikat időre.

Mindez beleillik abba a kínai stratégiába, amellyel a szegény országok infrastrukturális projektjeit megfinanszírozzák, tudva, hogy a másik nem tudja teljesíteni a kialkudott feltételeket. A kínaiak így szereztek meg egy fontos kikötőt Sri Lankán 2017-ben.

Fenyegetett afrikai államok

A Fitch májusi előrejelzése szerint öt ország volt a legnagyobb veszélyben az akkori hitelbesorolása alapján, többségük Afrikában található: Gabon, Mozambik, a Kongói Köztársaság és Zambia, valamint a Dél-Amerikában lévő Suriname. Ennél csak hajszállal jobbak a kilátásai Iraknak, Srí Lankának és El Salvadornak.

Idén egyelőre több hivatalos államcsőd nem következett be. Gabon szeptemberben kerülte el a csőd bejelentését egy török céggel ellen vívott 49 millió dolláros per megnyerésével, Mozambiknak pedig szeptemberben sikerült a külföldi hitelezőivel egyezségre jutnia, eközben Srí Lankán a kormány bejelentette, hogy mindenre hajlandó az államcsőd elkerülése érdekében, és több gazdaságélénkítő lépést is hoztak.

A fél világ veszélyben van

Áprilisban Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elnöke azt, mondta, hogy a "fél világ", azaz több mint 100 ország folyamodott a pénzintézethez valamilyen segítségért, amint szembesültek a Covid-19 gazdasági hatásaival.

Az IMF végső hitelezőnek számít, vagyis akkor tud hozzá fordulni egy ország, ha nagy bajban vagy egyenesen kilátástalan helyzetben van. Az IMF Christine Lagarde korábbi elnök - jelenleg az Európai Központi Bank (ECB) elnökének vezetése alatt igyekezett eltávolodni az alap szigorú megszorításokat követelő előírásrendszerétől, amelynek társadalmi következményeiről sokat mesélhetnének Argentínában, Görögországban, de ide tartoznak 2008-2009-es a magyar tapasztalatok is.

Az, hogy ennek ellenére ilyen szintű támogatást igényelnek az országok világszerte, jól mutatja, hogy eddig még nem indultak el a tömeges államcsődök, de egyre nagyobb a baj, és egyelőre nincs csodaszer a veszélyhelyzet hosszú távú kezelésére.