A kimutatás szerint tavaly év végén 468 ezer ember kapott támogatást a menedékkérők ellátásáról szóló törvény alapján, ami 36 százalékos csökkenés a 2016 végén regisztrált 728 ezerhez képest, és alig a fele a 2015 végén regisztrált 975 ezernek - írta az MTI.
A támogatásban elsősorban a menedékjogi eljárás alatt állók - menedékjogi kérelmük elbírálására várók - részesülhetnek, valamint az oltalmazottak és azok az elutasított menedékkérők, akik átmenetileg az országban maradhatnak. Közülük a saját vagyonnal, vagy havi 200 eurót (64 400 forint) meghaladó jövedelemmel rendelkező embereknek nem jár a juttatás, ami szállást, ellátást és egy egyedülálló felnőtt esetében havi 135 euró költőpénzt jelent. (Fontos megállapodás jött létre a menekültekről - ezt a cikket olvasta?)
A támogatottak 66 százaléka férfi, 34 százaléka nő volt tavaly év végén. Legnagyobb részük, 69 százalékuk 18 és 64 év közötti, a 18 év alattiak aránya 30 százalék, a 64 év felettiek aránya 1 százalék volt.
A legnagyobb csoportot az afganisztáni állampolgárok alkották 83 ezer fővel, a második helyen az irakiak álltak 45 ezer fővel, a harmadikon a szíriaiak 29 ezer fővel. Jelentős, 25 ezer főnél nagyobb csoportot alkottak a volt Jugoszlávia utódállamaiból és az Oroszországból érkezett emberek is.
A menedékkérők ellátásáról szóló törvény alapján 2017-ben a német állam 5,9 milliárd eurót költött el, ami 38 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest.
Egy másik szintén csütörtökön megjelent, de már az idei évre vonatkozó statisztika ugyancsak azt jelzi, hogy a 2015-ös nagy menekülthullám óta enyhül a német menekültügyi rendszerre nehezedő nyomás: a szövetségi belügyminisztérium adatai szerint tovább csökkent a menedékjogi eljárások átfutási ideje. Az idei második negyedévben lezárt ügyeknél a menedékjogi kérelem benyújtása és a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) döntése között átlagosan 7,3 hónap telt el. Az idei első negyedévben még 9,2 hónap volt az átfutási idő, egy évvel korábban, 2017 második negyedévében pedig 10,7 hónap.