Tavaly év végére a kínai valutatartalék a 2012 végit 509,7 milliárd dollárral meghaladva 3,82 ezer milliárd dollárra emelkedett - jelentette be a pekingi központi bank. Ez Japán tartalékainak közel háromszorosa. A negyedévenkénti gyarapodás a harmadik és a negyedik negyedben az előző évi nettó 130 milliárd dollárról 160 milliárdra ment fel.
Mint a Hszinhua hírügynökség emlékeztetett, a jelentés néhány nappal követte az országos vámhivatal közleményét, amely arról számolt be, hogy az ország külkereskedelmi mérlegének többlete 2013-ban 259,75 milliárd dollár volt, 12,8 százalékkal több a 2012-esnél. Ugyanakkor a kormány adatai szerint a közvetlen külföldi tőkebefektetések összege tavaly 117,59 milliárd dollárt ért el, ami éves összevetésben 5,25 százalékos bővülést jelent. Ennek különös jelentőséget ad, hogy 2012-ben 3,7 százalékkal csökkent a Kínába irányuló FDI, s a nemzetközi befektetők komolyan aggódtak az ország gazdasági növekedésének lassulásától.
A kereskedelmi minisztérium tájékoztatása szerint a legtöbb külföldi befektetés, az összes 52,3 százaléka, 61,45 milliárd dollár a szolgáltatási szektorba áramlott, ez 14,15 százalékkal haladta meg az előző évit, miközben a feldolgozó iparba 6,78 százalék kevesebb, 45,56 milliárd dollár jutott. Az Egyesült Államokból 7,13 százalékkal több, 3,35 milliárd dollárnyi befektetés érkezett, az Európai Unióból 18,07 százalékkal nagyobb összeg, 7,21 milliárd dollár jött, Japánból viszont 4,28 százalékkal kevesebb, 7,06 milliárd. Kína külföldön a nem pénzügyi szektorokba tavaly az előző évinél 16,8 százalékkal többet, 90,17 milliárd dollárt fektetett be.
Mindez jó hátteret biztosít a kormánynak, amely a kilencvenes évek óta a legszélesebb körű reformok végrehajtására készül, miközben megpróbálja ellenőrzése alatt tartani a pénzügyi kockázatokat - írta a Bloomberg. A most nyilvánosságra hozott adatok megerősítik a pénzszűkéről hetek óta keringő hírek valóságtartalmát. A központi bank szerint a hitelkihelyezés teljes összege tavaly 1,23 ezer milliárd jüan (204 milliárd dollár) volt, szemben az egy évvel korábbi 1,63 ezer milliárd jüannal.
A szakértők úgy vélik, a kormány erősen visszafogja az új hitelek nyújtását, és inkább tudomásul veszi a gazdasági növekedés lassulását, miközben megpróbálja átállítani a gazdaságot a hitelekkel fűtött beruházásokról a fogyasztás hajtóerejére. Ennek része az "árnyékbankolás" elleni harca és a bankközi kölcsönzés korlátozása is.
A pekingi központi statisztikai hivatal a jövő héten hozza nyilvánosságra a decemberi GDP, ipari termelési és kiskereskedelmi forgalmi adatokat. A bruttó hazai termék növekedése valószínűleg a július-szeptemberi 7,8 százalékról az év utolsó hónapjában 7,6 százalékra mérséklődött a Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint, akik egyébként arra számítanak, hogy 2014-ben folytatódik a kínai valutatartalék gyors gyarapodása és a jüan erősödése. Az ország képes lesz kezelni az óriási befolyó összegeket, amelynek jelentős részét - sokak szerint hibásan, mert kicsi a hozamuk - állampapírokba, kötvényekbe fektetik. Az amerikai adatok szerint Kínának már 1,3 ezer milliárd dollár értékű amerikai állampapír van a birtokában.