A kínai statisztikai hivatal hétfőn közölt adatai szerint az ipari termelés éves összevetésben 6,5 százalékkal növekedett áprilisban, míg az állótőke-beruházások 8,9 százalékkal bővültek az év első négy hónapjában. Elemzők arra számítottak, hogy az ipari termelés 7,1 százalékkal nőtt a márciusi 7,6 százalék után, a beruházások pedig 9,1 százalékkal emelkedtek az első három havi 9,2 százalék után.
A magánberuházások növekedési üteme a január-márciusi időszakban mért 7,7 százalékról 6,9 százalékra lassult áprilisi végére, ami azt sugallja, hogy a kis- és középvállalkozások továbbra is nehezen jutnak a finanszírozáshoz szükséges forrásokhoz.
A vártnál gyengébb tényadatok - a feldolgozóipar gyenge teljesítményével és az ipari termelői árak növekedésének lassulásával párosulva - erősítik azon elemzői véleményeket, hogy Kína gazdasági növekedése stabil maradt, de a növekedés üteme elkezdett mérséklődni.
Ugyanakkor a várakozásoknál kissé kedvezőbben alakult a kiskereskedelmi forgalom áprilisban. A kiskereskedelmi eladások volumene éves összevetésben 10,7 százalékkal növekedett, míg elemzők 10,6 százalékot vártak. Az év első négy hónapjában 10,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, míg az első három hónapban 10,0 százalékot tett ki a bővülés üteme.
A kínai kormányzat célja az, hogy idén a beruházások 9 százalék, a kiskereskedelmi forgalom pedig 10 százalék körüli mértékben bővüljön. Az idei első negyedévben 6,9 százalékkal gyarapodott Kína GDP-je, ami 2015 óta a legerősebb ütem.
A kínai gazdaság tavaly 6,7 százalékkal - több mint negyedszázada a legkisebb ütemben - nőtt, de azt is csak úgy tudták elérni, hogy a banki hitelezés rekordmértékben bővült, a költségvetésből pedig milliárdokat öntöttek befektetésekbe. A kínai vezetők az idei évre várható GDP-bővülés mértékét márciusban a korábban megadott 6,5-7 százalékos sáv alsó küszöbére, 6,5 százalékra mérsékelték, ami nagyobb mozgásteret nyújt a döntéshozóknak a fájdalmas reformok végrehajtásához és a pénzügyi kockázatok féken tartásához.