A Hinkley Point nukleáris létesítmény 18 milliárd fontos (6700 milliárd forintos) költségvetésű bővítési beruházása már most is többévi késésben van: az eredeti átadási határidő 2017 volt, de a fő kivitelező és többségi tulajdonos francia EDF energiaipari csoport finanszírozási problémái miatt már tavaly 2023-ra tették át a határidőt. Az EDF egy 3200 megawattos egységet építene, két reaktorral. Az erőmű az éves brit áramszükséglet 7 százalékát termelné meg; ez hatmillió háztartás áramellátására lenne elegendő.
Az EDF igazgatótanácsa csütörtökön hagyta jóvá a beruházás folytatásának finanszírozását, és a szerződéseket pénteken írták volna alá Londonban, de a brit kormány teljesen váratlanul bejelentette, hogy ősz elejére halasztja a döntést a beruházás folytatásáról.
A Downing Street részletes indoklást nem adott, de az erőmű térségének alsóházi képviselője pénteken egyenes utalást tett arra, hogy Theresa May miniszterelnök, aki két hete vette át a kormányfői tisztséget David Camerontól, személyesen kíván dönteni a kérdésben. Ian Liddell-Grainger a BBC televíziónak kijelentette: Theresa May "mindent áttekint", és meg akar győződni arról, hogy a beruházás folytatása jelenti-e a helyes döntést.
Az új reaktoregység építését harmadrészben kínai beruházók finanszíroznák, és az építkezésre már tavaly ősszel több milliárd fontos hitelgaranciát vállalt az akkori brit kormány.
Az állami garanciavállalás eredeti formájában kétmilliárd fontig terjed, de a brit kormány akkori bejelentése szerint az Európai Unió korábbi hozzájárulása alapján akár 16 milliárd fontig is kiterjeszthető.
Nagy-Britannia és Kína tavaly októberben, Hszi Csin-ping kínai elnök londoni látogatása idején külön nagyszabású nukleáris együttműködési megállapodást is aláírt, amelynek alapján a kínai állami atomenergia-ipari vállalat (CGN) 33,5 százalékos részesedést vásárolna a Hinkley Point új részlegében.
London emellett lehetővé akarja tenni egy kínai tervezésű atomerőmű felépítését egy másik helyszínen, a kelet-angliai Bradwell nukleáris létesítményében. Ha e beruházás is megvalósul, ez lenne az első teljesen kínai tervezésű nukleáris energiatermelő létesítmény Nyugaton.
A kínai beruházók bevonását a kormányzó brit Konzervatív Párton belül többen is bírálták, nemzetbiztonsági megfontolásokkal érvelve.