James Comey, az FBI igazgatója politikai bombát robbantott pénteken azzal, hogy levélben tájékoztatta a kongresszus vezetőit: felújítják a Hillary Clinton demokrata elnökjelölt e-mail ügyében folytatott vizsgálatot - írta a Wall Street Journal (WSJ) az ügy hatásait találgató cikkében.

Ez azért okozott óriási meglepetést, mert Comey júliusban olyan kijelentést tett, amelyből arra lehetett következtetni, hogy lezárták az ügyet. Clinton külügyminisztersége idején magán-levezőrendszerét használta e-mailjei küldésére és fogadására a kormányé helyett, ami felvetette a lehetőségét, hogy titkos információk szivároghattak ki Clintonék kevésbé jól védett családi szerveréről.

Az FBI nem találta ennek nyomát, ezért Comey akkor pusztán annyit jegyzett meg, hogy Clinton rendkívül felelőtlenül viselkedett az ügyben. Ezzel szemben pénteken azzal állt elő, hogy egy új adathordozón olyan új levelekre bukkantak, amelyek érinthetik Clintonék magánszerverét.

Miről beszélünk?

Néhány órán belük kiderült, hogy Anthony Weiner korábbi demokrata képviselő laptopjáról van szó, ami azért érintheti Clintont, mert Weiner korábbi felesége, Huma Abedin a demokrata elnökjelölt egyik legközelebbi tanácsadója. Ő szintén használta a Clintonék szerveréhez kapcsolódó e-mail-postafiókját.

Weiner ellen egyébként teljesen más ügyben folytat vizsgálatot az FBI: azt akarják kideríteni valóban folytatott-e meg nem engedett tartalmú levelezést egy kiskorú lánnyal.

A botrány kirobbanása után FBI-tól azt szivárogtatták ki, hogy nem Clinton leveiről van szó, hanem az Abedinéiról. Egy napra rá az is kiderült, hogy a Comey felett álló igazságügyi vezető ellenezte az információ kiadását, mert az íratlan szabályok szerint az igazságügyi szervezetek a választások előtt 60 nappal semmi olyasmit nem hoznak nyilvánosságra, ami befolyásolhatja a szavazást.

Tessék kiteríteni a lapokat!

Az is kiderült, hogy az FBI hetek óta tudott az ügyről, ami érthetetlenné teszi: miért éppen 11 nappal a november 8-ai elnökválasztás előtt robbantotta a politikai bombát. Ráadásul a CNBC hétfőn egy az ügyhöz közel álló informátorra hivatkozva azt írta, hogy Comey októberben egy privát beszélgetésen azt mondta: a választások közelsége miatt nem lenne helyénvaló, ha bejelentenék, hogy Oroszországot látják a Clintont lejárató, a Wikileaksen megjelent levelek mögött. (Ami arra utal, hogy a Kreml Donald Trump republikánus jelölt győzelme érdekében manipulálja az USA elnökválasztását.)

A sok megválaszolatlan kérdés nyomán, mind a republikánus, mind a demokrata kampány a hivatal birtokában lévő tények nyilvánosságra hozatalát követeli. Clinton külön sajtótájékoztatón tette meg ezt, a kongresszus demokrata vezetői levelet írtak ennek érdekében az FBI-főnöknek.

Hoz, de nem visz

A WSJ szerint egyszerűbb megjósolni a botrány hatását a választások utáni időszakra, mint az addig hátra lévő egy hétre. Az biztos, hogy nem jött jól a demokrata jelöltnek. Ahogy Rahm Emanuel, Chicago polgármestere, Clinton támogatója fogalmazott a kampány eddig Donald Trumpról, ezen belül főként a nőkre tett sértő megjegyzéseiről szólt, ám péntek óta a demokrata jelölt a téma egy számára kellemetlen hír kapcsán.

David Plouffe, Barack Obama államfő korábbi kampánymenedzsere úgy véli, hogy az ügy segíthet Trumpnak megtartani számos olyan szavazóját, aki esetleg elpártolt volna tőle, de nem lesz jelentős hatása Clinton támogatottságára. Más szóval emelheti az előbbire adott voksok számát, miközben nem csökkenti az utóbbi szavazatait.

Egy olyan kampányban, amelyben mindkét jelöltet különösen sokan utasítják el, az újabb botrány növelheti az orrukat befogó szavazók számát, azaz azokét, akik jobb híján adják egyikükre a voksukat, már ha egyáltalán elmennek szavazni. Tovább csökkenhet az amúgy is alacsony - 50 százalékra várt - részvételi hajlandóság.

Stabil táborok

Mark Mellman, a demokratákkal szimpatizáló közvélemény-kutató szakember kétli, hogy az új fejleménynek jelentős hatása lehet a választás kimenetelére. Az emberek többsége rég eldöntötte, kire akar szavazni. Clinton e-mail-ügyéről régen kialakították a véleményüket, ezen a zavaros fejlemények nem fognak változtatni.

Hasonló véleményen van Kevin Madden republikánus elemző, a párt 2012-es jelöltje, Mitt Romney tanácsadója. Igaz, hogy a figyelem Trump ügyeiről Clinton felé fordul, de végül is a verseny kezdete óta vezetett vele szemben, csak az előny nőtt vagy csökkent menet közben.

Az is számíthat, hogy az újabb ügy egyszerűen a szavazás túl késői szakaszában érkezett ahhoz, hogy a hatása érvényesülhessen. Ezt igazolhatják a botrány kirobbanása után készült felmérések, amelyek szerint csökkent, de nem veszett el Clinton előnye. Egyetlen vizsgálat sem jelzett fordulatot a jelöltek sorrendjében. Egy félig az ügy kezdete előtt, félig az után készült megkérdezés hét százalékos pluszt mért neki.

Mi lesz utána?

Az ügy elméletileg kétféle hatással járhat a választásra. Megfordítja az eredményt Trump javára vagy sem. Mindkét esetben keserű hónapok, esetleg évek következnek. Ha a republikánusok győznek, akkor borítékolható, hogy a demokraták a választás elcsalásával fogják vádolni őket.

A botrányt kirobbantó Comey ugyanis régi republikánus, Gerorge W. Bush kormányában igazságügyi miniszterhelyettes volt. A végeredmény az lehet, hogy megkérdőjeleződik Trump hatalmának, elnökségének legitimitása.

Ha nem szól elég nagyot az ügy egy teljes fordulathoz, akkor viszont azt lehet biztosra venni, hogy a republikánusok ellenőrzése alatt lévő képviselőház vizsgálatok sorozatát indítja majd a frissen megválasztott demokrata Clinton ellen, hogy tönkretegye elnökségét.

A végeredmény mindkét esetben ugyanaz. Egy meglehetősen gyomorforgató választási harcot, ugyanilyen kormányzás fog követni.