Kétségbeesetten várták a tőzsdei befektetők, hogy milyen intézkedésekkel igyekszik megfékezni a kínai vezetés a világ második legnagyobb gazdaságában kibontakozott, súlyos hatásokkal járó tőzsdepánikot. Ennek hatására hétfőn Európában néhány óra alatt 230 milliárd eurót veszített értékéből a 300 legnagyobb tőzsdei vállalat - írta a Guardian. Ez az összeg bő kétévi magyar GDP-nek felel meg.

Peking első lépésként még a hét végén lehetővé tette, hogy helyhatóságok kezelésében lévő nyugdíjalapok tőzsdei részvényeket vásároljanak. Korábban csak bankbetétekbe és államkötvényekbe fektethették a pénzüket. Az alapok összesen kétezer milliárd jüannal gazdálkodnak, aminek az új szabályok szerint 30 százaléka folyhat be a tőzsdére. A 600 milliárd jüan 97 milliárd dollár, ami szakértők szerint több semminél.

Ezt követően kedden a központi bank 25 bázisponttal, 4,6 százalékra vitte le alapkamatát és 50 bázisponttal, 18 százalékra csökkentette a bankok kötelező tartalékrátáját. Újabb lépésként szerdán140 milliárd jüan (21,8 milliárd dollár) rövid lejáratú hitellel árasztotta el a piacot.

Fekete doboz

Az intézkedések tehát elérték a korábbi életerejéhez képest gyengének mutatkozó gazdaságot is, azaz követve segíthetnek a tőzsdéken - foglalta össze a helyzetet a Wall Street Journal (WSJ). A szakértők első számú jelöltje a a bankok kötelező tartalékrátájának csökkentése volt, mert ez nyithat utat a hitelezés felpörgése előtt, egyben ellensúlyozhatja azt a tőkekivonást, amelyet a jüan gyengülése váltott ki. Az ING elemzői azzal számoltak a pekingi jegybank 50-100 bázispontot vág ezen, és nem tévedtek.

Ez azonban sajnálatos módon várhatóan nem oldja meg a gondokat. A piac idegessége ugyanis részben abból fakad, hogy a kínai gazdaság - amely a világgazdaság GDP-jének 15 százalékát termeli meg és az elmúlt években a növekedés félét hozta - még mindig fekete doboz a befektetők számára. Az első sötétítő tényező a kormány statisztikai adatszolgáltatásának megbízhatatlansága, a második a gazdaságpolitika irányítóinak befolyása.

Hiába vágtak

Az utóbbi túlzott is lehet, meg elégtelen is. Ez kiválóan látszott az elmúlt hetek erőfeszítésein, amelyekkel igyekeztek finoman szabályozni a jüan árfolyamát. A kínai deviza értékének változása ugyanis aláássa a jegybank monetáris politikájának hatásait. De a szabályozás nehézségét mutatja az is, hogy a keddit vágást megelőzően tavaly november óta négyszer csökkentették az alapkamatot - hatástalanul.

Ennek egyik oka, hogy a kockázatkerülő bankok előnyben részesítik az állami vállalatokat a magánkézben lévőkkel szemben. Ez gyakran eredményezi azt, hogy a jobb növekedési kilátásokkal rendelkező magáncégek drágábban jutnak forráshoz. Ráadásul sok állami vállalat nem vesz fel kölcsönt, mert amúgy is dugig van olcsó tőkével és kapacitásfelesleggel küszködik.

Megingó bizalom

Csak semmi pánik!

A közgazdászok egy része szerint a piacok túlreagálhatják a kínai gondokat. Ők a pozitív jeleket látják. A legnagyobb kínai városokban például növekedésnek indult az ingatlanpiac, mégpedig úgy, hogy a bankok nagy előlegeket kérnek a beruházóktól, ami mérsékli a fizetésképtelenné válás kockázatát. További jó jel, hogy a kiskereskedelmi vásárlások növekedésének tempója 10 százalék felett maradt. Ez nem látszik a hivatalos statisztikában, mivel a vásárlások egy része áttolódott az internetes boltokra. A foglalkoztatásnak a nagy munkaigényű szolgáltatások terjedése ad támaszt.

Központi kormány beavatkozási képességével kapcsolatos kételyekhez hozzájárulnak a vezetők rátermettségével kapcsolatos kétségek is. A tiencsini robbanássorozatra adott késlekedő válasz volt az egyik jele ennek. A világ kezdi észrevenni, hogy a pekingi vezetők nem olyan felkészültek, mint amilyennek korábban gondolták őket - mondja Fraser Howie, egy a kínai gazdaságról szóló vaskos könyv társszerzője.

Egyes elemzők szerint a hétfői tőzsdei felfordulás arra utal, hogy a befektetők kezdik elveszteni a bizalmukat abban, hogy a nagy jegybankok, köztük a pekingi központi bank irányításuk alatt tudják tartani a gazdasági folyamatokat.

Régi módszerek

Végül, de nem utolsósorban sok olyan eszköz, amely az elmúlt évtizedekben jó szolgálatot tett a kínai gazdaság irányításában, egyre kevésbé használható. Ezt egyszerűen az magyarázza, hogy a kínai GDP 2014-ben már elérte a gigászi 10,3 ezer milliárd dollárt, ami ötszöröse a tíz évvel korábbinak. A kínai vezetés további tőkekiáramlástól tart, ami romboló hatású likviditási hiányt okozhat a pénzügyi rendszerben.

Korábban pontosan tudtunk kalkulálni azzal, hogy adott nagyságú állami befektetéssel mekkora növekedést generálhatunk, ám ma már kétszer akkora összegekkel kell számolnunk, mint régen - mondta a WSJ-nek egy vezető kormánytanácsadó. Az azonban egyelőre fel sem merül a pekingi vezetőkben, hogy feladják az idei hétszázalékos GDP-növekedési célt. A kérdés az, hogyan lehet ezt elérni.

Lassú szerkezetváltás

További gondja a kínai gazdaságnak, hogy nem zajlik elég gyorsan a gazdaság szerkezeti átalakulása. Miközben a hagyományos feldolgozóipar cégek - köztük immáron az autógyárak is -, illetve az építőipar veszít a lendületéből, a high-tech iparágak ehhez képest lassan bővülnek. Hiába a két számjegyű gyarapodás az ország egyes technológiai központjaiban, ez is kevés a régi iparágak leváltásához.

A kínai internetes keresőt üzemeltető Baidu Inc. például nagyjából azonos tőzsdei kapitalizációval rendelkezik, mint a CRRC Corp., a Kína két legnagyobb vasútieszköz-gyártójának egyesülésével létrejött cég, ám bevétele fele, alkalmazottai száma negyede az utóbbi vállalaténak. Ráadásul egyes technológiai vállalatok piaca gyengül. Gondokról számol be a Lenovo pc-gyártó és még az elmúlt évek egyik sztárja, az okos telefonok piacának egyik üstököse, a Xiaomi is azt jelentette, hogy csökken termékeinek értékesítése.

Félbemaradt építkezések

Az ország ipari övezeteiben félbemaradt építkezéseket látni, a vendégmunkások egy része hazament. A bajok tavaly év közben kezdődtek, sok beruházási projektet felfüggesztettek, és folytatódókban kevesebbet kezdtek fizetni a dolgozóknak - panaszkodik egy 34 éves építőipari munkás, akinek sok barátja fogta a sátorfáját, és máshol próbál szerencsét.

A hivatalos propaganda szerint semmi gond sincs a foglalkoztatással, ám a hongkongi China Labour Bulletin civil szervezet szerint a munkahelyi tiltakozások és sztrájkok a második negyedévben megduplázódtak az egy évvel korábbihoz képest.

Rakoncátlan helyhatóságok

A beruházási hullámvölgy hatással van a helyhatóságok működésére is. Miközben ezek jó részük óriási adósságok törlesztésével küszködik esetenként majdnem negyedével visszaestek befektetéseik. Ez magyarázhatja azt a korábban elképzelhetetlen jelenséget, hogy a helyhatóságok nem mindig engedelmeskednek a központi ukázoknak. Maga Li Ko-csiang miniszterelnök panaszkodott nemrégiben arra, hogy a kormány reformjai "hihetetlenül" erős helyi ellenállásba ütköznek.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!