Bár a briteknél már megszületett az az ominózus népszavazási eredmény, melynek következtében sikerült a szigetország lakóinak kiszavazniuk az EU-ból (jóllehet a kilépést jogilag még nem indították el, így elvileg még az Egyesült Királyság még teljes jogú tagja az EU-nak), s mellyel egy időben elvileg érvényét vesztette az a megállapodás is, amelyet még a referendum előtt David Cameron akkori brit miniszterelnök "kiharcolt" az év eleji EU-csúcson, a dánoknál ezek a "vívmányok" nem merültek feledésbe.

Olyannyira nem, hogy a Bloomberg szerint a dán miniszterelnök, Lars Loekke Rasmusen határozott lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy Dánia valahogy kibújjon annak kötelezettsége alól, hogy az uniós munkavállalók jóléti költségeit kormányának kelljen állnia, ami mellesleg az EU egyik legfontosabb vívmányának, a munkaerő szabad áramlásának alapelvéhez tartozik. Nevezetesen azt a pontot erőltetné, miszerint a gyerekek után fizetett juttatásokat aszerint az ország szerinti megélhetés alapján indexálják, ahol a gyerek él.

Az ismerős párhuzam a brit esettel, hogy David Cameronhoz hasonlóan most Rasmussennek is ki kellene valahogy "engesztelnie" a jobboldali szövetségeseit. A probléma viszont ezzel az elképzeléssel, hogy gazdaságilag nincs sok értelme, az ebből fakadó költségmegtakarítás pedig szinte nulla - mutat rá a hírügynökség. Az Europa koppenhágai kutatóintézet kormányzati adatokra alapozott becslése szerint a megtakarítást évi 50 millió koronára (7,5 millió dollár) teszi.

A Brexit óta egyébként a Liberális Párt vezetője szorgalmasan emlékezteti híveit, hogy le kell törni a "segélyturizmust" (benefit tourism), azaz azt a jelenséget, hogy szegényebb uniós országokból a jóléti szolgáltatások miatt költöznek egyik uniós államból a másikba EU-állampolgárok ahelyett, hogy dolgoznának. Ennek sulykolása annak ellenére erősödött fel, hogy új szigorítások léptek életbe a munkaerő beáramlásának csökkentse érdekében - elemzők szerint súlyosbítva ezzel a munkaerőhiányt, s visszafogva a gazdasági növekedést is.

Rasmussen a Bloomberg szerint ugyan elismerte, hogy Cameron "vívmányai" már nem érvényesek, ugyanakkor reményét fejezte ki amiatt, hogy az ebben a dokumentumban foglaltak még komolyabb vita tárgyát fogják képezni.

A miniszterelnök által hangoztatottakkal szembeni kritikusok viszont megkérdőjelezik annak értelmét, hogy lesújtsanak a munkaerőpiacba egyébként jól integrált uniós alkalmazottakra. Az országban egyébként a foglalkoztatottsági ráta meghaladja a 75 százalékot, ami jelentősen az uniós átlag felett van.

A bejelentés viszont annak fényében nem meglepő, hogy Rasmussen - kisebbségi kormányzás lévén - a parlamentben rá van szorulva a nacionalista Dán Néppártra, ezért a szociális juttatások kiemelt figyelmet kapnak - jegyzi meg a Bloomberg.