Cohn-Bendit szerint a jogállamiság napjaink kritikus kérdése. Úgy látja viszont, hogy bár reménytelennek tűnik Brüsszel ez irányú próbálkozása, mert minden tagállam, így a kritizált magyar-lengyel tandem szavazatára is szükség lenne a költségvetésen belüli érvényesítéséhez az EU-ban, de úgy véli, van erre is jogi megoldás.

"A jogállamiság, a politikai szabadság, demokrácia kérdéseiben tartósabb ütközésre számítok, mert meg kell találni azokat az eszközöket, amelyekkel Magyarországot vagy Lengyelországot jobb belátásra lehet bírni. De el kell ismerni, hogy ez 27 tagállam esetében nehéz - ez az unió Achilles-sarka" - összegezte a problémát a mostanra a zöldekig jutó egykori radikális politikus a lapnak, aki jelenleg Emmanuel Macron francia elnök tanácsadója.

Megoldásnak azt tartja, hogy az Európai Parlamentben - amelynek meg kell szavaznia az új büdzsét - "az Európai Bizottságot a költségvetés szabályozásakor felhatalmazzák arra, hogy beavatkozzon, ha egy tagállamban csorbul a jogállamiság. A bizottságnak az ilyen irányú javaslatát aztán már minősített többséggel is megszavazhatják a miniszterek, amit a parlament is elfogadhat. Tehát ezzel az eszközzel be lehet avatkozni, ha például Lengyelországban folytatódik a bírósági függetlenségről szóló jogvita, vagy Magyarországon történik jogsértés." Szerinte ez az út azzal fog végződni, hogy vagy elfogadják a demokrácia szabályait a renitensek, vagy például Jaroslaw Kaczynski, netán Orbán Viktor fenyegetésként az uniós kilépéssel áll elő. Meglátása szerint azt a jogállamiság-felfogást kell az EU-ban keresztülvinni, amely bemutatja, hogy a demokrácia nem annyit tesz, hogy a többség birtokában azt tehetik, amit akarnak.

Viszont a folyamat sikerességét árnyalja Cohn-Bendit azzal a véleményével, hogy az unión kívüli történésekre is nehezen, lomhán reagál az EU, példaként az oroszok elleni fellépését említi. "Helyes és szükséges volna, hogy legalább jelezzenek Moszkvának. Európának szembe kellene néznie a Putyin-problémával. Tehetetlenségről árulkodtak a fehérorosz állapotokra adott válaszok is, azt látjuk, hogy Lukasenka és Putyin azt teszik, amit csak akarnak" - sorolta meglátásait a politikus.

Itt megint arra utalt, hogy az ilyen ügyekben Budapest, más szövetségi rendszerek esetében Varsó lehet kerékkötő. "Mindenesetre ott vannak a Putyint támogató európai országok, amelyek befékezik a közös politikát. Ezért is lenne fontos a német-francia föderáció, mert más hatalmi potenciált képviselne. Nem csak a szankcionálás ügyében, de egyáltalán, határt szabhatnának Putyinnak. Fehéroroszország helyzete nagyon nehéz, a szankciók nemigen hoznának változást. A fehéroroszok ma abban a helyzetben vannak, mint voltak a magyarok 1956-ban vagy Csehszlovákia 1968-ban. Az egész világ rájuk figyelt, de sajnálkozásnál többre nem futotta" - közölte Cohn-Bendit, aki szerint Angela Merkel erős üzenetet küldhetne Putyinnak a Navalnij-mérgezés kapcsán, ha az Északi Áramlat 2. projektből kihátrálna, mert annak gazdasági hatásait megérezné Moszkva, de minden más húzás csak porhintés lehetne.

Kell a Berlin-Párizs hatalmi koncentrálódás

A német-francia föderáció kapcsán úgy véli: a két európai csúcshatalomnak össze kellene hangolnia politikáját, hogy segítsék a kontinens megerősödését. "A javaslat mögötti elképzelés természetesen egyfajta provokáció, hiszen a hagyományos értelemben vett nemzeti szuverenitás már nem működik, az csak látszatszuverenitás. Globalizált világunkban Oroszország, Kína vagy az Egyesült Államok esetében lehet szó szuverenitásról, de az EU tagállamai a globalizációban arányukat tekintve egyformán kicsinek tekinthetőek". Szerinte egy Berlin-Párizs-tengely már elég erős lehetne ahhoz, hogy komolyan vehető legyen, valamint ha ez a tandem működik, akkor más országok is csatlakozhatnak a szövetséghez, mint történt az euró esetében is, amiből senki nem akart kimaradni.

A politikus szerint nem lehet sikeres az unió, amíg bármilyen autoriter államot felvesz a szövetségbe, mert addig zsarolható lesz.

Viszont szavai alapján ez még csak ábránd lehet, mert a föderációra Emmanuel Macron elnök kabinetjétől azt a visszajelzést kapta, hogy "a nem hivatalos reakció az volt, hogy a javaslatunk legalább öt lépéssel van távolabb annál, amit ma el lehet képzelni."

A kontinens politikai képe szerint nem a radikálisok, hanem a zöldek megerősödését hozza majd. "Meggyőződésem, hogy 2021-ben fekete-zöld koalíció lesz. Vagyis Európa egyik legerősebb országában a zöldek a CDU/CSU-val lépnek koalícióra. Ami egyfelől erős hátszelet hoz majd az európai zöldeknek, másfelől viszont kihívást is jelent, ahogy már Ausztriában is látjuk, ahol a szövetségi kormányban koalícióra léptek a Néppárttal, és nincsenek könnyű helyzetben. A zöldek büszkék lehetnek arra, hogy kormányképessé váltak, másrészt azonban, mint Németországban is, észre kell venniük, hogy csak kompromisszumok árán maradhatnak kormányon" - ismertette saját olvasatát a helyzetről Daniel Cohn-Bendit.