Sem az EU, sem az USA nem tudja mit kezdjen azzal a belpolitikai válsággal, amely azt követően alakult ki, hogy Viktor Janukovics ukrán államfő novemberben úgy döntött, mégsem próbál társulási szerződést kötni az unióval, hanem inkább Oroszországban keres stratégiai partnert országának. Az ezt követően kirobbant Európa-párti és nacionalista tüntetések januárra elvezettek a kormány lemondásához, de azóta semmi jele az elnök és az ellenzék között kialakult patthelyzet feloldásának.

Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár-helyettes az elhíresült "b.ssza meg az EU" kijelentéssel azt kifogásolta, hogy Brüsszel vonakodik célzott pénzügyi és utazási korlátozásokkal sújtani Janukovicsot és környezetét. A kijevi amerikai nagykövettel folytatott telefonbeszélgetésben - amely kikerült az internetre - emellett azt taglalja, mely ellenzéki vezetőket látna szívesen Washington egy átmeneti ukrán kormányban.

Kemények és puhák

Minősítései mögött az az amerikai felfogás húzódik meg, amely szerint Amerika kemény, míg Európa puha a világpolitikában. Az USA felelősséget vállal a nemzetközi biztonság megteremtéséért és persze kemény dollárokat helyez emögé hadserege fejlesztésével. Eközben az európaiak politikailag naivak, nem hajlandók anyagi áldozatot vállalni és kockáztatni embereik életét. Összességében elvannak az amerikai hadsereg katonai védernyője alatt.

Ukrajna esetén az EU és az USA stratégiai célja azonosak, ám taktikájuk eltérő. Mindketten azt akarják, hogy az ukránok szabad akaratukból közeledjenek az EU felé, Oroszország ne téríthesse el ettől a szándékuktól őket fenyegetésekkel és gazdasági szankciókkal. Mindketten készek anyagi támogatást nyújtani, ha Kijev teljesíti az IMF elvárásait.

Tanácstalanság 1.

Közösek a szándékaik annyiban is, hogy sem az EU, sem az USA nem akar rálicitálni arra a 15 milliárd dollárra, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök ajánlott fel ukrán kollégájának egybekötve a gázár jelentős csökkentésével, ha Kijev Moszkvához közeledik. Az európai és az amerikai vezetőknek is megvannak a maguk anyagi gondjai, emellett ismerve a korrupt kijevi elitet attól tartanak, hogy a támogatások rossz zsebekben landolnának.

Sem az EU-nak, sem az USA-nak nincs vészforgatókönyve arra az esetre, ha Oroszország csődbe döntené az ukrán gazdaságot. Ezt bármikor megteheti, miután a Naftogaz állami gázimportőr tetemes összeggel tartozik a Gazporomnak, aminek megfizetését a szállító bármely pillanatban követelheti. A két nyugati hatalom abban is egyetért, hogy Putyin az orosz érdekszférában akarja tartani Ukrajnát és Janukovicsot a probléma részének tartják - igaz, az EU kevésbé tekinti Moszkva bábjának, mint az USA.

Tanácstalanság 2.

A válságból való kivezető úttal kapcsolatban az uniós külügyi szakapparátus hajlana arra, hogy az - alkotmányos reformot és a korrekt választást is tartalmazó - rendezett átmenet idején Janukovics vezesse az az országot. Cserébe ő és családja, illetve barátai felmentést kapnának egy ezt követő elszámoltatás alól. Ezzel szemben az USA szakértői úgy vélik, hogy ki lehetne hagyni az államfőt az átmenetből, mivel az ellenzéki mozgalom elég erős ahhoz, hogy lemondásra kényszerítse.

Mindkét elképzelés önbecsapásnak bizonyulhat. Egyes európai szakértők úgy gondolják, hogy Janukovics Putyinnal a háta mögött a szocsi olimpiát követően erőszakkal próbálhatja meg eltakarítani az útból tüntetőket. Mivel azonban az ellenzék alaposan megerősödött az utóbbi időben és jelen van még az ország oroszbarát keleti részein is, egy ilyen kísérlet vérfürdővé válna.

Egyes uniós szakértők egy még ennél is durvább forgatókönyvet sem zárnak ki. Eszerint Oroszország megpróbálhatja megszállni a Krím-félszigetet a szevasztopoli tengeri bázisról kiindulva, majd bekebelezheti az ország orosz ajkú részét. Mit tenne az USA egy ilyen helyzetben? - teszi fel az elemző a költői kérdést. Természetesen semmit!

Tanácstalanság 3.

Nuland azt kifogásolta színesen megfogalmazott megjegyzésével, hogy az EU nem lép fel elég határozottan Janukoviccsal szemben, ám a brüsszeli döntéshozók arra gondolhatnak, hogy a pénzügyi és utazási korlátozások korábban sem jöttek be. Ezek segítségével sem a fehérorosz, sem a zimbabwei rezsimet nem tudták megdönteni. Ráadásul ezekkel a lépésekkel még határozottabban Putyin ölelő karjaiba taszítanák az ukrán államfőt.

Eközben az európaiaknak házon belül sem teljesen egységesek: a szovjet zóna volt államai határozottabb fellépést sürgetnek az ukrán tüntetők mellett, mint olyan országok, mint Franciaország, Olaszország vagy Spanyolország nem erőltetné a dolgot.

Heather Grabbe, a civil szervezeteket támogató Open Society jogvédő szervezet igazgatója szerint csak a helyzet kezelésének idődimenziójában különbözik az EU és az USA hozzáállása. Az Egyesült Államok a helyzet gyors rendezését akarja, míg az Európai Unió hosszabb távú, Ukrajnát fenntartható pályára állító megoldást akar. Bármelyik megközelítés esetén kicsúszhatnak az események a nyugati hatalmak befolyása alól, ugyanis az elmúlt hónapok egy dolgot bebizonyítottak: Putyin jobban akarja Ukrajnát, mint akár az EU, akár az USA.