Az IMF szerint a globális fellendülés erősödik, ebben az évben 3,6, jövőre 3,9 százalékkal fog bővülni a világgazdaság a 2013-as 3 százalékos ütem után. A fejlett gazdaságokban 2014-ben a gazdaság növekedése elérheti a 2,2 százalékot a tavalyi 1,3 százalék után - állapította meg legújabb Világgazdasági Kilátások (WEO) című jelentésében a Nemzetközi Valutaalap.
Az IMF gazdasági tanácsadója, Olivier Blanchard elmondása szerint a gazdasági fellendülés nemcsak gyorsul, de szélesebb körű is lett, miután azok a folyamatok, amelyek eddig visszafogták a globális gazdaságot, enyhültek - hangzott el a jelentést bemutató sajtótájékoztatón. Lassul a fiskális konszolidáció, a befektetők kevésbé aggódnak az adósságok fenntarthatósága miatt, a bankok erősödtek. Bár a gazdaság teljes helyreállásától még messze vagyunk, a monetáris politikák - mind a konvencionális, mind a nem konvencionális - normalizálódása most már napirenden van - tette hozzá.
Az IMF szerint azonban a fellendülés nem egyenletes. A legerősebb az USA-ban, ahol az idei növekedési előrejelzés 2,8 százalékról szól. A gazdasági növekedés erős még az Egyesült Királyságban és Németországban is, ahol idén 2,9 illetve 1,7 százalékos bővülést vár a Valutaalap. Japánban, ahol idén 1,4 százalékkal növekedhet a gazdaság, a gazdasági ösztönzés nagy szerepet játszott ugyan, de a gazdasági fellendülés mértéke a magánszektor keresletétől függ.
Pozitív jelek Európában
Az euróövezet kapcsán az IMF szerint jó hír, hogy az elmúlt két évben először látszik a déli periféria országainál pozitív növekedési ütem, igaz ez a mérték még alacsony. Ezekben az országokban az export erős ugyan általában, a belső fogyasztás azonban még mindig gyenge, utóbbinak viszont erősödnie kell ahhoz, hogy a növekedés fenntartható legyen.
A feltörekvő és fejlődő gazdaságokban továbbra is erősebb fellendülés várható, de visszafogottabb, mint a válság kirobbanása előtt volt. Ezek alapján az IMF szerint e gazdaságok növekedése idén kissé gyorsulhat és elérheti a 4,9 százalékot a tavalyi 4,7 százalék után. Kínában 7,5, Indiában 5,4 százalékkal bővülhet a gazdaság, míg a fekete-afrikai térségben 5,4 százalékkal.
Ezeknek a gazdaságoknak azonban egy változó világgazdasági környezetben kell lavírozniuk. A fejlett gazdaságok növekedése nagyobb keresletet támaszt az exportjuk iránt, az USA monetáris politikájának normalizálódása viszont szigorúbb pénzügyi kondíciókat és keményebb pénzügyi környezetet jelent számukra. Az IMF szerint a befektetők kevésbé elnézőek, a makrogazdasági gyengeségek költségesebbé válnak.
Az akut kockázatok mérséklődtek ugyan, de nem tűntek el - figyelmeztet a valutaalap. Ennek kapcsán az IMF azt hangsúlyozza, hogy a déli euróországok fellendülése nem vehető készpénznek, főleg, ha az eurózóna inflációja nagyon alacsony marad, vagy - ami még rosszabb - deflációs környezet alakul ki, ami ezen gazdaságok versenyképességének helyreállítását még nehezebbé teheti. Utóbbit a pénzügyi reform befejezetlenségével indokolja az IMF elemzése, miközben a pénzügyi rendszer még mindig kockázatoknak van kitéve.
A fejlett gazdaságokban a potenciális növekedés nagyon alacsony, ami már önmagában sem jó hír az IMF szerint, miután a fiskális kiigazításokat is nehezíti. Ennek fényében a potenciális növekedést célzó intézkedéseket fontosnak tartja a Valutaalap - egyebek mellett néhány munkaerő-piaci intézmény szerepének újragondolását, a versenyképesség és a termelékenység növelését számos szolgáltatószektorban, az állam méretének újragondolását, és az állami beruházások felülvizsgálatát szorgalmazza.
A feltörekvők is lassulnak
A feltörekvő és fejlődő európai gazdaságok növekedése lassult a 2013 második felében a régiót érintő hatalmas tőkekivonások következtében. A fejlett gazdaságok felől érkező pozitív hatások ellenére a fellendülés gyengülni fog 2014-ben. A térséget fenyegető növekvő kockázatok között említi az IMF az eurózóna törékenységét, néhány országban végrehajtandó szigorításokat, a pénzpiacok növekvő volatilitását és az ukrán helyzet miatt eszkalálódó geopolitikai kockázatokat. Az IMF szerint a régióban továbbra is a potenciális kibocsátás növelését célzó intézkedéseknek kell prioritást élvezniük - állapítja meg az IMF jelentése.
A Valutaalap megállapítja, hogy 2013-ban a feltörekvő európai gazdaságokban a gazdasági fellendülést a külső kereslet húzta, kivéve Törökországot és a balti államokat, ahol a magánszektor fogyasztása volt a húzóerő. A kezdeti javuló tendenciák után azonban a pénzpiaci volatilitás ismét növekedett, amelynek következtében - Törökörszágot leszámítva - jelentős tőkekiáramlást lehetett tapasztalni.
Az IMF úgy véli, az eurózóna várható lendületesebb bővülése fellendítheti a legtöbb feltörekvő és fejlődő európai gazdaságot is, ám a régió egészében 2014-ben lassabb növekedés várható, mint 2013-ban - főleg a török gazdaságnak köszönhetően.
Fellendülés Magyarországon
A magyar gazdasággal kapcsolatban az IMF elemzése megjegyzi, hogy Lengyelországhoz hasonlóan a gadasági növekedés fellendülése várható 2014-ben, Magyarországon 2, Lengyelországban 3,1 százalékos növekedéssel. Mindkét országban a gazdasági fellendülést a monetáris lazítás által támogatott belső fogyasztás élénkülése, a munkaerőpiacon látható javulások, valamint az állami beruházások fellendüléséhez hozzájáruló uniós források ösztönzik. Magyarországgal kapcsolatban ugyanakkor az IMF megjegyzi, hogy a gazdaság külső sérülékenysége mindig nagy, és bár mérséklődik, a növekedést visszafoghatja. Továbbá a devizában denominált lakáshitelek problémájának megoldása körüli bizonytalanságok a magyar gazdasági kilátásokat rontják - teszi hozzá az elemzés.
Dél-Európával kapcsolatban az elemzés megjegyzi, hogy az elmúlt évhez hasonlóan e térségben a gazdasági fellendülés mérsékelt, 1,9 százalékos lehet idén, főleg a külső keresletnek köszönhetően. Ezekben az országokban a belső keresletre jó hatással lesznek az uniós költések, de a keresletet visszafoghatja a nem-teljesítő hitelek problémájának lassú megoldása a tartós munkanélküliség és - néhány országban - a fiskális konszolidáció szükségessége miatt.
Az infláció üteme várhatóan lassul, vagy mérsékelt marad a régió nagy részében. A maginfláció több országban alacsony és Bulgáriában, Horvátországban, valamint Romániában folyamatosan mérséklődik. Az IMF szerint ugyanakkor a feltörekvő Európában a deflációs kockázat alacsony.
Vigyázó szemeteket a Fed-re és Ukrajnára vessétek!
Az eurózóna fellendülésének elhúzódása és a Fed lépései miatt kiújult pénzpiaci volatilitások hatásai továbbra is a régió legfőbb kockázatai közé tartoznak. A térség növekedése jelentősen függ az eurózóna teljesítményétől, és az erős pénzügyi kapcsolatok miatt a valutaövezet a legfőbb forrása a gazdasági sokkoknak e régióban. Az IMF rámutat, hogy 2013 harmadik negyedévében a portfólióbefektetések visszaesésével a bruttó tőkeáramlás negatívba fordult, Törökország esetében pedig jelentősen csökkent. A felgyorsult tőkekiáramlás kockázattá válik, ha a pénzpiaci volatilitás újra megnő - figyelmeztet az IMF -, ami több ország esetében a még mindig méretes költségvetési deficitek és külső hiányok finanszírozására negatív konzekvenciákkal járhat. Emellett az ukrajnai helyzet miatt eszkalálódó geopolitikai kockázatok mind pénzügyi, mind kereskedelmi csatornákon keresztül jelentős negatív tovagyűrűző hatással járhatnak a régióban.
A potenciális növekedést célzó intézkedések - egyebek mellett a magas strukturális munkanélküliségre, a nem-teljesítő hitelek problémájának megoldására és az ipari termelői ágazatok szerepének erősítésére vonatkozóan - továbbra is prioritásnak számítanak ezekben a gazdaságokban. Az IMF szerint az alacsony növekedés mögött több gazdaság esetében strukturális problémák állnak. Gazdaságpolitikai mozgástér azonban csak néhány országban van, miután a már alacsony alapkamatok és a kiújuló pénzpiaci turbulenciák kockázata jelentősen szűkítik a további monetáris lazítás terét a legtöbb országban. Ugyanakkor több országban a nagy államadósság és a magas költségvetési hiányok miatt a konszolidáció is szükséges, főleg a kiadáscsökkentésekre alapozva - mutat rá az IMF elemzése.
A fentieken túl Blanchard arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a pénzügyi válság hatásai lassan mérséklődnek, más trendek vehetik át a porondot, nevezetesen a növekvő egyenlőtlenség. Bár ezt a kérdéskört mindig is központi kérdésként emlegették, mostanáig mégsem tekintettek erre a problémára úgy, mint a makrogazdasági folyamatokra jelentős hatást gyakorló tényező. Ez azonban egyre inkább megkérdőjeleződik, Blanchard szerint annak a kérdésköre, hogy az egyenlőtlenség milyen mértékben hat a makrogazdaságra és a gazdaságpolitikai intézkedésekre egyre fontosabb lesz a jövőben.