A cikk szerzője Didier Reynders, jogérvényesülésért felelős uniós biztos
Európa hosszú múltra tekint vissza a fogyasztók védelme terén. 1972-ben az európai miniszterek jóváhagytak öt alapvető fogyasztói jogot. 1997 óta minden fogyasztónak joga van az interneten vásárolt termékek visszaküldésére. 1999 óta kétéves ingyenes szavatossági jog illeti meg a fogyasztókat termékvásárláskor, függetlenül attól, hogy a terméket interneten, üzletben vagy postai úton vásárolták-e meg. 2020 óta a fogyasztók egy új irányelv alapján kollektív kereseteket indíthatnak az Unióban az olyan nemzetközi csalások esetében, mint a "dízelbotrány". Az európai fogyasztóvédelem halad a korral, így folyamatosan képes biztosítani az európai fogyasztók biztonságát, akik ma a világ talán legerősebb fogyasztóvédelmi jogaival rendelkeznek.
2020 kivételes év volt, de e tekintetben nem jelentett kivételt: az Európai Bizottság tavaly is védte a fogyasztókat. Az online kereskedelem 2020-ban a becslések szerint nagyobb mértékben növekedett, mint az elmúlt öt évben együttvéve, ami természetszerűleg együtt járt a félrevezető hirdetések, a hamis termékbeszámolók és a hamis termékek számának jelentős növekedésével is. Az EU ennek leküzdésére az Európai Bizottság útján együttműködésbe kezdett a főbb online platformokkal a több millió csalárd bejegyzés törlése érdekében.
Az EU már máskor is a fogyasztók mellé állt a bajban, ez nem újdonság. A fogyasztók védelméhez azonban az is hozzátartozik, hogy segítjük őket a helyes döntések meghozatalában. Bár manapság havonta több millióan böngészik az internetet a legelőnyösebb ajánlatokat keresve, az uniós lakosság 42 százaléka még az alapvető digitális készségekkel sem rendelkezik. Pedig a fogyasztóknak is ébereknek kell lenniük, nekik is figyelniük kell a kockázatokra. Az online termékbeszámolók nem mindig megbízhatók, és a "kihagyhatatlan ajánlat" sokszor túl jó, hogy igaz legyen.
Mi lenne, ha mindent online vásárolnánk?
Minden termékvásárlás egyben egy döntés is, amely többnyire az áron, néha kényelmi szempontokon, manapság pedig egyre többször a fenntarthatóságon alapul. Jogos a kérdés, hogy mi történne akkor, ha mindent online vásárolnánk - lenne-e esélye a kiskereskedőknek a tisztességes versenyre a főbb platformokkal szemben? Online megvásárolt termékeinket bolti átvétellel vagy házhoz szállítással kérjük? Az egészségesebb, klímasemleges és erőforrás-hatékony jövő érdekében a fenntarthatóság választása a helyes döntés, de vannak még akadályai.
A fogyasztók csak akkor tudnak helyes döntést hozni, ha elegendő információ áll rendelkezésükre. Milyen messziről érkezik hozzám a termék? Mekkora a környezeti lábnyoma? Sokan szeretnének tisztában lenni a termék élettartamával is. Egyesek pedig akár többet is fizetnének a fenntarthatóság érdekében. Mit tehetünk fogyasztóként, ha a rendelkezésünkre álló információ ugyan elegendő, de nem megbízható, vagyis nem tudjuk eldönteni, hogy környezetvédelmi szempontból mely termékek a legjobbak? Sokan aggódnak emiatt. A fogyasztói tudatosság növelésének egyik módja, ha előírjuk, hogy a gyártók és a forgalmazók bővebb tájékoztatást adjanak. Egy másik lehetőség a "zöldrefestés" betiltása.
Javítás legyen az első opció!
A fogyasztók azonban csak akkor hozhatják meg a helyes döntést, ha vannak a piacon fenntartható termékek. Egy klímasemleges, erőforrás-hatékony és egészséges körforgásos gazdaságban a termékeket nem tervezett avulással, hanem a tartósságot szem előtt tartva kell előállítani. A gyártókat kötelezni kell arra, hogy termékeikhez könnyen cserélhető pótalkatrészeket gyártsanak, és biztosítsák, hogy termékeik az alkatrészcsere után is megfeleljenek az uniós szintű biztonsági előírásoknak. Ha elromlik a porszívó, vagy ha lelassul a mobiltelefon az új technológiai követelmények miatt, az új termék helyett legyen a javítás az első opció, és az ne kerüljön többe a fogyasztónak.
A fenntartható döntések meghozatalában az új digitális technológiák is segíthetnek, például a kifinomult online összehasonlító oldalak vagy az energiafogyasztást nyomon követő zöld alkalmazások. De bizonyos kockázatok itt is felmerülnek. Vegyük például az intelligens fogyasztásmérőket. Ezek segíthetik ugyan a háztartásokat energiafogyasztásuk nyomon követésében, de közülük csak nagyon kevés rendelkezik akadálymentes felülettel. A hosszú távon energiahatékonyabb intelligens megoldások gyakran magas kezdeti költségekkel járnak, és emiatt hitelfelvételre kényszeríthetik a fogyasztókat. Biztosítanunk kell, hogy a fogyasztók ilyen hitelfelvétel esetén minden információt offline és online is megkapjanak, és széles körű hiteltanácsadásban részesüljenek.
Sodródás vagy aktív részvétel?
A fenntartható átállásnak hűnek kell lennie nevéhez, és mind a környezet, mind az egyén szempontjából fenntarthatónak kell lennie. Az Európai Bizottság mindezt szem előtt tartva fogadta el nemrégiben új fogyasztóvédelmi menetrendjét, hogy támogassa a polgárokat a zöld és digitális átállásban. Célunk nem csupán az, hogy a legsebezhetőbb helyzetekben megvédjük a fogyasztókat - be kívánjuk vonni őket a jövő formálásába. Lehet, hogy ennek ellenére csak sodródni fognak az árral, megelégedve azzal, hogy a politikai döntéshozók továbbra is megvédik őket. De dönthetnek úgy is, hogy aktív alakítói lesznek a változásnak. A politikai döntéshozóknak fel kell ruházniuk őket az ezt lehetővé tevő eszközökkel.