Úgy fest elátkozták Szlovénia legfontosabb, a tervek szerint az ország történetének legdrágább infrastrukturális fejlesztését, a Divaca és Koper közötti vasútvonal többvágányúsítását: tervek már 2015 óta vannak a projektre, hogy az adriai kikötő forgalmát tovább növelhessék, de a megvalósításig eddig egyszer sem sikerült eljutni. Legközelebb 2018. elején tűnt a kivitelezés megkezdése, mert akkor Magyarország - amelynek legfontosabb tengeri kereskedelmi kapcsolata a koperi terminál - jelezte, hogy hajlandó részt venni a beruházás finanszírozásában is, cserébe a kikötő területén koncessziós jogot kért egy saját kereskedelmi övezet létrehozására.

Ekkor még a centrista, de inkább baloldali Miro Cerar volt Szlovénia miniszterelnöke, így nehezebben ment az egyeztetés Orbán Viktor kormányával, de végül a megállapodások elkészültek. Viszont a helyi vezetés nem tudott mit kezdeni azzal, hogy környezetvédők megtámadták a beruházást, népszavazást kezdeményeztek a fejlesztésről. A referendumot meg is tartották 2017 szeptemberében, ahol végül nem sikerült megakadályozni az építkezést, de végül 2018. március 15-én lemondott a kormány, mert a helyi legfelsőbb bíróság szabálytalannak találta, hogy a ljubljanai kormány állami pénzen kampányolt a projekt mellett. Májusra emiatt egy új népszavazást írtak ki, ahol ugyan elutasították az építkezést, de annyira kevesen vettek részt a döntésben, hogy a kormány belevágott volna a kivitelezésbe. A magyarok ekkor ott hagyták az 1 milliárd eurós fejlesztést (a magyar rész a koncessziós joggal együtt 200 millió euró, akkori árfolyamon számolva mintegy 60 milliárd forint lett volna, az EU akár 500 millió euróval is beszállhat a programba).

Kapcsolódó

Sorra buktak a kormányok

Aztán egy bizonytalan időszak kezdődött Szlovéniában, a kormány lemondása után sokpárti koalíció alakult, amely lényegében döntésképtelen volt, mert a felek szinte semmiről nem tudtak megállapodni, például a vasúti projektről sem. Így egy újabb kormányválság után újabb előrehozott választás jött, majd új kormány alakult, végül az is megbukott, de idén már választás nélküli sikerült új koalíciót létrehoznia a jobboldali ellenzéknek és a centristáknak, így Orbán Viktor szövetségese, Janez Jansa lett a miniszterelnök.

Nagy politikai feltámadás volt ez: 2004-től 2008-ig és 2012-től 2013-ig már vezette a ljubljanai kormányt, de 2014 áprilisában egy korrupciós bűncselekmény miatt börtönbüntetésre ítélték. A bíróság bizonyítottnak találta, hogy 2006-ban kenőpénzt fogadott el a Patria finn fegyvergyártó cégtől. Első fokon 2013 júniusában ítélték el, de a politikus fellebbezett. Két másik vádlottat, Ivan Crnkovic üzletembert és Tone Krkovicot, a szlovén hadsereg tábornokát 22 hónapnyi letöltendő börtönbüntetésre és fejenként 37 ezer eurós (11 millió forint) pénzbüntetésre ítéltek, ezt az összeget Jansának is ki kellett fizetnie. A politikus az utolsó pillanatig reménykedett abban, hogy a legfelsőbb bíróság vagy az alkotmánybíróság felfüggeszti büntetését, azonban 2014-ben be kellett vonulnia a börtönbe. Különösen bravúros ennek fényében, hogy a 2019-es választásra úgy tudott visszatérni, hogy pártja a parlamenti többséget nem, de a legtöbb szavazatot legalább megszerezte.

A koronavírus-járvány közepette márciusban foglalhatta el helyét Janez Jansa, és ezzel új időszámítás kezdődött a magyar-szlovén kapcsolatokban is, de botrányokkal sűrűn tarkított időszak is indult Ljubljanában. Alig pár hete volt hatalmon az új koalíció, amikor a lélegeztetőgépek beszerzése kapcsán kiderült: nyomást gyakoroltak a járványügyi szervekre, hogy egy cégtől vásároljanak, a covidos betegek kezelésére nem megfelelő, szakértők szerint túlárazott gépeket. Végül a Geneplanet doo. maga állt el az állami üzlettől, de addigra már lemondott a belügyminiszter és a rendőrfőnök, a gazdasági tárca vezetőjénél házkutatás volt. A kútba esett üzlet után pár nappal később aláírta a szerződést az előretolt társaság, hogy Magyarország a szlovén ár kétszereséért vásárolja meg a berendezéseket. Az ügyben azóta is nyomoz a helyi különleges ügyészség.

Jansa emellett beállt a magyar és a lengyel kormány mellé szerdán az uniós helyreállítási alap és hétéves költségvetés ügyében: támogatásáról biztosította a két országot, hogy a jogállami mechanizmus miatt megfogalmazott vétójukat támogatja. Emiatt a miniszterelnöktől elhatárolódtak koalíciós partnerei (Jansa pártjának önmagában nincs többsége), az ellenzék pedig azonnal támadni kezdte a politikust, aki most ismét belesodorta magát egy kormányválságba, ami miatt csütörtök este már magyarázkodnia kellett a magyar szövetsége miatt.

Nem ez volt az egyetlen magyar szál

Miközben a helyi és a magyar közvélemény is arra figyelt, hogy a szlovén miniszterelnök a partvonalról támogatja a magyar-lengyel vétót - vélhetően megszavazza majd a jogállamisági mechanizmust, csak elvi szinten áll ki a két renitens tagállam mellett -, egy másik budapesti érdekeltségű ügy is volt Szlovéniában: két évnyi parkoltatás után ismét megjelent a magyar kormány a Divaca-Koper vasútvonal fejlesztésében.

A 24ur.com helyi portál most arról ír, a Jansa-kormány felszólította a parlament külügy bizottságát, hogy vizsgáljon meg egy megállapodási tervezetet, az infrastrukturális fejlesztés magyar részvételéről. Az egyezség részletei egyelőre nem ismertek - a 2018-ban már majdnem megvalósult szerződés pontos paramétereit akkor külön jogszabállyal titkosították -, de az egyértelmű, hogy az Orbán-kormány nem tett le Koperről. Nemcsak a vasútvonalról - amely a kínai Egy övezet, egy út projekt része -, hanem a kikötői jelenlétről sem.

Erre már korábban is voltak jelek: a Napi.hu júniusi, magyar kikötői projektek kapcsán feltett kérdésére a külügy megerősítette, hogy a fejlesztés nem került le a napirendről.

Magyarország és Szlovénia közötti egyeztetések során mindig kiemelt jelentőségű témaként szerepel a közlekedési kapcsolatok fejlesztése. Mindkét ország érdeke a két ország közötti szállítási útvonalak kiszámíthatóságának és gyorsaságának biztosítása, melynek eszközei a közúti kapcsolatok fejlesztése és a vasúti kapcsolatok modernizációja. Ennek érdekében nyitunk meg új közúti átkelőhelyeket, dolgozunk Szlovéniával együttműködve a Zalaegerszeg-Rédics-Lendva-Beltinci vasútvonal előkészítésén és célunk az is, hogy a logisztikában és áruszállításban érintett magyar és szlovén szereplők (például a koperi kikötő) közt a hatékony együttműködéshez szükséges feltételeket biztosítsuk

- közölte akkor lapunkkal a részletekben nem belemenve a Külgazdasági és Külügyminisztérium.

Már egyszer odajutott egy magyar cég

Logika van a magyar érdeklődésben, mert Koperben bonyolítják a magyar tengeri hajós áruforgalom 55 százalékát, csak 2019-ben 160 ezer konténert bocsátottunk vízre 2 millió tonnányi áruval. Bár ez alig tizede a szlovén kikötő forgalmának, de így is a magyarországi kereskedelem a második legnagyobb a terminálnál.

Az Orbán Viktor vezette kormány pedig komolyan foglalkozik a kínai áruk szállítását végző kikötők iránt: Triesztben már meg is szerezte a koncessziós jogokat a magyar állam, hogy átvegye a terminál kezelését.

A koperi vasútvonal fejlesztésében az eredeti tervek szerint több magyar cég is érintett lett volna: a szlovén sajtó a leggyakrabban a Belfry-csoportot emlegette, amelynek az országban - a cég honlapja szerint - van saját divíziója, itthon pedig az elmúlt években gyorsan váltak a közbeszerzések sztárjává: Mészáros Lőrinc partnereiként sorra nyertek a tendereken, aminek hála már 2019-ben 14,46 milliárdra ugrott az út- és vasútépítő Belfry PE Kft. forgalma, adózott eredménye pedig a 1,5 milliárdot is meghaladja (az Opten adatai szerint). A milliárdos felcsúti vállalkozó eszéki focicsapatában is szponzorok, és van érdekeltségük is (az Osijek Asfalt d.o.o.) a horvát városban.

Szlovéniában inkább arra figyeltek fel, hogy a legnagyobb kormánypárt médiaközpontjának számító Nova24 tévé legnagyobb hirdetői közé tartoznak a Necenzurirano.si év eleji cikke szerint. A felélénült reklámozási tevékenység jelezheti azt, hogy újra pályáznak azért, hogy a projektben részt vegyenek, amire az esélyük is megvan, mert a generálkivitelezőt még mindig nem választották ki, és várhatóan csak jövő májusban döntenek erről. Mint a Primorske Novine lap kiemeli, a második körre versenyben maradt kivitelezők között lehet, hogy majd a magyar érdekeket is figyelembe kell venni a választásnál. Emellett szól az is, hogy a Strabag állandó partnere a Belfry, és előbbi társaság eleve az egyik legesélyesebb szereplő az építkezésre.

A Divaca-Koper beruházás kapcsán megkerestük kérdéseinkkel a KKM-et, de a cikk megjelenéséig nem válaszoltak.