Győztesnek hirdette magát a montenegrói parlamenti választásokon a szerb- és oroszbarát ellenzéki Demokrata Front Párt. Bár fej-fej melletti versenyben a voksok 33 százalékát szerezte meg az ellenzéki párt, szemben a kormányzó, nyugatbarát Szocialisták Demokratikus Pártja 35 százalékával, koalíciós kormánylakatásra a Demokrata Frontnak van nagyobb esélye - írja az Euronews.

A jelenlegi államfő, Milo Djukanovic 1990 óta vezeti Montenegrót hol miniszterelnökként, hol köztársasági elnökként, regnálását még akkor kezdte, amikor az ország Jugoszlávia, majd Szerbia-Montenegró relatív autonóm területe volt, de hatalmon maradt a 2006-os függetlenedés után is. Politikai tömörülése, a balközép Szocialisták Demokratikus Pártja három évtizede minden választást megnyert, most sem számoltak a vereség lehetőségével. Pedig feszültségek már voltak az országban, még ha fordulatot ezektől a helyi elemzők sem vártak. Idén januárban fogadták el az ország új egyházügyi törvényét: ennek lényege, hogy a felekezeteknek 1918 előtti írásos dokumentumokkal kell igazolniuk, hogy az általuk használt ingatlanok már akkor a tulajdonukban voltak.

Kapcsolódó

A kis balkáni ország történelme miatt ez egy kifejezetten a szerb ortodox egyházat hátrányosan érintő jogszabállyá alakult: az ország azután, hogy 1916-ban az Osztrák-Magyar Monarchia megszállta, majd pár éves igáját lerázta magáról, 1918. novemberében döntött arról, hogy csatlakozik a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz. Ekkortól kezdve lett erősebben jelen az ortodox egyház, előtte lényegesen kevesebb birtokuk és templomuk volt. A jogszabályról egyeztettek egy ideig, de végül a kormány nem lazított annyit, hogy a szerb kisebbség ne látta volna a saját üldöztetését a törvényben, Belgrád szövetségese, Oroszország pedig még a tavasszal jelezte, hogy nem tetszik neki a változás.

A vasárnapi választáson ez a látszólag apró feszültség végül királyt csinálhatott a jobboldali, szerb- és oroszbarát ellenzéki Demokrata Front Pártból. A Balkánra jellemző etnikai feszültségek felszínre kerülését mi sem mutatja jobban, mint az, hogy az ünneplő ellenzékiek jelentős része szerb zászlót lengetett az utcákon.

Ünneplő ellenzékiek szerb zászlókkal a választási győzelem után.
Kép: AFP

"Montenegró lakosai. Eljött a szabadság. Montenegró végletesen megosztott, de ha mi nem ajánljuk most a kibékülést, akkor többé már nem is ajánljuk. Ezért nyújtjuk most ki felétek a kezünket" - idézi Zdravko Krivokapic, az Ellenzéki Koalíció Montenegró Jövőjéért vezetőjét az Euronews.

A helyzet még nem tisztázott, mert egyrészt a végeredmény még hivatalosan nincs meg a választásokról és egyetlen mandátumon múlik Djukanovic pártja és a Demokrata Front Párt többsége a 81 fős törvényhozásban. Jelenleg a szocialisták (a szokásos szövetségeseikkel együtt) 40 mandátummal bírnak, míg 41 jut az ellenzéki összefogásnak - ahogy az a helyi Analitika portál összegzéséből kiderül.

A 625 ezer fős ország választása jóval túlmutat azon, hogy 30 év után változhat a kormány: a balkáni ország eddig az egyik legelkötelezettebb nyugati szövetséges volt a Balkánon, 2017 óta tagjai a NATO-nak, intenzíven tárgyalnak az Európai Unióhoz való csatlakozásról. Azonban az oroszbarát irányvonal ezt átrajzolhatja, ahogy az a Nikola Gruevszki-érában is volt (Észak-)Macedóniában. Ott fordítva alakult a helyzet: pont a Magyarországra menekült, bukott és hazájában elítélt politikus leváltásával indulhatott el a közeledésük a Nyugathoz.